docDobos Eszter
download 
Denúncia Transcrição
Dobos Eszter
2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A PORTUGÁL KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ Készítette: Dobos Eszter Budapest, 2005. 3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés................................................................................................................. 5 II. A televíziózás rövid története ............................................................................... 7 2.1. Televízió az Európai Unióban........................................................................ 9 2.2. Portugália a XX. században – történelmi áttekintés ................................. 10 2.2.1. A portugál filmművészet áttekintése................................................... 11 2.2.2. A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől ................ 13 2.2.3. A kereskedelmi csatornák megjelenése után...................................... 19 III. A portugál közszolgálati televízió (RTP) jelene ............................................. 25 3.1. Technikai feltételrendszer ............................................................................ 26 3.2. A közszolgálati televízió archívuma ............................................................ 29 3.3. Az RTP csatornái .......................................................................................... 29 3.3.1. RTP 1 ..................................................................................................... 29 3.3.2. RTP 2 (a Dois) ....................................................................................... 31 3.3.3. RTP Madeira......................................................................................... 33 3.3.4. RTP Açores............................................................................................ 33 3.3.5. RTP Internacional ................................................................................ 35 3.3.6. RTP África............................................................................................. 38 3.3.7. RTP N..................................................................................................... 39 3.3.8. RTP Memória........................................................................................ 39 3.4. Nézettségi adatok .......................................................................................... 41 3.4.1. 2004 a világ televíziózásában ............................................................... 41 3.4.2. Az RTP nézettségének alakulása ......................................................... 42 3.5. Az RTP arculata............................................................................................ 44 3.5.1. Fő logója................................................................................................. 45 3.5.2. A portugál közszolgálati televízió megjelenése a világhálón............. 46 3.5.3. Az RTP-ről alkotott kép a nézők tükrében – nem reprezentatív saját kutatás alapján .................................................................................................... 47 IV. V. A portugál televíziózás jövője – tendenciák, következtetések....................... 50 Felhasznált források............................................................................................ 52 VI. Mellékletek ........................................................................................................ 55 6.1. Kérdőív .......................................................................................................... 56 6.1.1. Portugál nyelvű eredeti ........................................................................ 56 6.1.2. Magyar fordítás..................................................................................... 58 4 6.2. Köszönetnyilvánítás ...................................................................................... 60 6.3. Az RTP nemzetközi szervezeti tagságai...................................................... 61 6.4. A portugál televízió 40 éve – kronológia..................................................... 63 6.5. Az RTP holding szervezeti felépítése .......................................................... 68 6.6. Grafikonok ......................................................................................................... 70 5 I. Bevezetés Négy éve kezdtem el portugálul tanulni a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának elsőéves hallgatójaként. A 2004/2005-ös tanév első félévében, 2004 októberétől 2005 márciusáig lehetőségem nyílt Erasmus ösztöndíjjal egy félévet egy portugáliai egyetemen, Leiria városában tanulni (Instituto Superior de Línguas e Administração). Tanulmányaim során mélyebben megismerhettem a portugál történelem, földrajz és gazdaság jellegzetességeit, valamint marketing és turizmus témában is hallgattam előadásokat, mindezt portugál nyelven. Kint tartózkodásom ideje alatt a mindennapi életben is megtapasztaltam a portugál sajátságokat és életstílust, amely csak növelte rajongásomat az ország, a kultúra és az ottani emberek iránt. Portugália Magyarországhoz nagyon hasonló területében és lakosainak számában – míg Magyarország területe 93.030 km2 és 10.119.000 a lakossága, Portugália területe 92.152 km2, lakosainak száma 10.499.200.1 Történelmünk néhány időszaka is hasonlóan alakult, s ugyanígy említhetjük az előttünk álló gazdasági kihívásokat is. A portugálok 1986 óta az Európai Unió tagjaként olyan tapasztalatokat és ismereteket halmoztak fel, olyan folyamatokat éltek meg, amelyeknek a megismerése még előttünk, magyarok előtt csak most áll. A sikeres megoldások nemcsak példamutatóak, de ösztönzőek is. Ezekből a tapasztalatokból, éppen az említett hasonlóságok miatt, bőven meríthetnénk, számos vonatkozásban tanulhatnánk. Mindezeket a tényeket és kapcsolatokat még sokkal szélesebb körben meg lehetne ismertetni úgy a magyarokkal, mint a portugálokkal – szorosabbra vonva a két ország kapcsolatát, együttműködését, segítve egymás jobb megismerését. A portugálok büszkék „portugálságukra”, szívesen és gyakran használják nemzeti jelképeiket, a zászlót és a címert, kultúrájukat egyedinek tartják és számon tartják államuk régi eredetét, világhódító törekvéseiket. A portugál lelket, lelkületet az a szinte lefordíthatatlan szó – a saudade – festi le legplasztikusabban, amely jelentése elvágyódás, vágyakozás valami utáni, melankólia, az ismeretlenhez való vonzódás. Jellemző a portugálokra a kényelmes, alapos munka; 1 Magyarország esetében a 2001-es, Portugália esetében a 2004-es népszámlálás adatai (KSH és az Instituto Nacuional de Estatística, INE). 6 ha valami felkelti érdeklődésüket, a legteljesebb mértékben azonosulnak vele és kitartásukkal legyőzik a megvalósítás elé gördülő akadályokat. Ma már nagy múltú kis országként tekintenek magukra, amely csaknem húsz éve az Európai Unió teljes jogú tagja; pontosan érzékelve e tagság minden előnyét, lehetőségét és kihívását. Fontos számura a statisztikai mutatók javítása; országuk nemzetközi megismertetése, hogy ezzel is országukat gazdagítsák és fejlesszék. El akarják érni azt, hogy Portugáliáról ne csak a tengerpart és a híres hajósok, a szomorkás zene és a mediterrán ételek jussanak az emberek eszébe. Lelkesedésüket, kitartásukat, érdeklődésüket az új iránt akár a nagy földrajzi felfedezések mozgatójaként is említhetjük, de ettől messzire lépve, s a választott témánál, a televíziónál maradva azt is elmondhatjuk: történelmük egy nehéz időszakában, a Salazar-rezsim önkényuralmi nyomása alatt is képesek voltak létrehozni egy televíziót, amely más európai nemzeti tévékkel bátran versenyre kelhetett, és kelhet ma is. A portugál közszolgálati televízióról alkotott képem alapján kezdtem el feltérképezni történelmi hagyományait, jelenlegi helyzetét a piacon, regionális és tematikus csatornáit, arculatát, valamint a nézők róla alkotott képét. A kutatómunka, az egyre szélesebb körű ismeretek megszerzése során elnyerte tetszésemet, amit láttam: a fél évszázados hagyománnyal rendelkező nemzeti televízió szakmai múltja ma ugyanúgy jelen van az RTP-ben, mint a legmodernebb technika; az elmúlt évtized változásai miatt kialakult nehézségek pedig ösztönzőleg hatottak egy jól működő, modern szervezet létrehozására. 7 II. A televíziózás rövid története Az első, még kézzel írott hírlap megjelenésétől (Velence, 1536) a Lipcsében induló első napilapig százhuszonöt év telt el; az emberi beszéd első közvetítésétől rádióhullámokkal az első rendszeres rádióközvetítésig hét esztendő (1907); az amerikai Jenkins rádióvízió nevű készülékén közvetített mozgó tárgyaktól az első otthonokba bevezetett televíziókig már csak három (Egyesült Államok, 1928).2 A modern fejlődés súlypontja a huszadik század elején gyorsan helyeződött át a nyomtatott sajtóról a rádióra, s hamarosan a televízióra. Ezt több technikai felfedezés tette lehetővé: 1883-ban az Edison-effektusé, amely később a rádiók és televíziók elektroncsövének alapja lett; az 1897-ben a német Karl Ferdinand Braun által kifejlesztett katódsugárcső; az Oroszországban és Angliában 1907-ben egyidejűleg feltalált elektromágneses képfeldolgozási technika; Zworkyn orosz származású amerikai tudós első tévékamerája, az ikonoszkóp. Európában először John Baird fejlesztett ki stabilan működő televíziós rendszert, 1926ban. A televíziózás fejlődése azonban két különböző irányból indult el, hogy kis különbségekkel végül ugyanahhoz a duális – közszolgálati és kereskedelmi csatornákat együttesen tartalmazó – struktúrához érkezzen meg: Észak-Amerikából és Európából. Az Amerikai Egyesült Államokban 1939-ban indult meg a televíziós közvetítés a New York-i világkiállítás helyszínéről sugárzott adással. Mivel az Egyesült Államokban a televíziózást nem vetette úgy vissza a világháború, mint Európában – Angliában például a háború alatt teljesen szünetelt az adás –, így 1949-ben kétmillió, majd 1950-ben már nyolcmillió tévékészülék volt a lakosság tulajdonában; 107 adó működött 60 városban.3 Az európai rendszertől eltérően itt először magántársaságok jöttek létre a televíziózásban. Ezeket azért nevezzük kereskedelminek, mert a reklámbevételekből gazdálkodtak, így a nézők megnyerése elsődleges cél volt számukra. A közszolgálati szektor létrejöttének első lépéseként először a kereskedelmi modell problémái merültek fel: az igényes, minőségi és drága műsorok, mint a tévéjátékok, koncertközvetítések vagy gyermekműsorok nem vonzottak elég hirdetőt, így kiszorultak a programból.4 Az ország hatalmas területe is problémát jelentett egy országos állami médium 2 http://www.kommunikacio.transindex.ro, Letöltés: 2005. 03. 30. http://www.tvhistory.tv/1950%20QF.htm, Letöltés: 2005. 03. 30. 4 Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária, 2000 3 8 létrejöttében. A kultúra közvetítése tehát a PBS (Public Broadcasting System) néven létrejött csatornahálózat feladata lett, amely adókból és adományokból tartja fenn magát. A hetvenes években a technológiai fejlődés létrehozta az országosan fogható televíziókat, amely fellendítette a piacot. A kilencvenes évek második felében a digitális forradalom ért el hasonló hatást. Az európai államok politikai hatalmukat a távközlés, a posta, a rádiózás, majd a televízió tekintetében is érvényesítették: ezeket sokáig állami monopóliumként tartották fenn, a piaci erőket lényegében kizárták. A médiát az állami költségvetésből finanszírozták, ezért nevükben is viselték az állami jelzőt. Később, mikor a kereskedelmi médiumok megjelentek, nevükben már a közszolgálati tevékenységet hangsúlyozták. Az adott ország neve azonban máig rajtuk maradt. A közszolgálatiság legendás jelképe, a brit BBC 1932-ben kezdte meg kísérleti adását, majd a rendszeres adásokat 1936-tól. A sorban következő állami televízió Németországban indult 1935-től. Költségvetésük kezdettől az állami támogatásból, az előfizetési díjakból és a nem túlzottan jelentős reklámbevételből áll; ez a fő különbség a kereskedelmi csatornákhoz képest. A duális rendszer kialakulásának hajtóereje Európában a nézők szélesebb igénye lett a hatvanas évek közepére. Elsőként Nagy-Britanniában, az ITV (Independent Television) jelent meg, ezt a nyugat-európai piacokon színre lépő társaságok (Németországban, Franciaországban, Olaszországban) követték. A kisebb országok, mint Dánia vagy Hollandia a műsorimportálást választották, s ezt a formát követték a közép-keleteurópai országok is.5 Portugáliában a duális rendszer 1992-ben, Magyarországon 1997-ben jött létre. A digitális televíziózás itt is a kínálat hatalmas kibővülését és a világviszonylatban is elérhető adók megjelenését hozta és hozza. A közszolgálati adók bár egyre csökkenő piaci részesedéssel, de kitartóan képviseltetik magukat. A világ televíziózásának jövője a digitális technológia. Ennek révén lehetőség nyílik az eddig elérhető csatornák számának megtöbbszörözésére, mivel egy frekvencián már nem csak egyetlen adó fogható. Kiegészítő szolgáltatások, mint játékok, szöveges 5 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, 2003 9 tájékoztatás, sőt, interaktivitás, kétirányú adatforgalom valósítható meg. Egy-egy háztartás több száz csatornát is foghat, a televízió eddig elképzelhetetlen perspektíváit nyitva meg a néző, a fogyasztó előtt. 2.1. Televízió az Európai Unióban Az audiovizuális szektor különleges figyelmet és jogalkotást igényel, mivel jellegéből fakadóan itt a kultúra és a gazdaság egyaránt képviseltetni kívánja érdekeit. A kulturális politika felől megközelítve, törekvése, hogy elősegítse a tagállamok kultúrájának fejlődését, miközben a közös értékeket, hagyományok védelmét is hangsúlyozza, valamint a nemzeti sajátságokat, különlegességeket is tiszteletben kívánja tartani és tartatni; s ez az audiovizuális szektorra is érvényes. Gazdasági téren az egységes piacra vonatkozó, azaz elsősorban a szolgáltatások szabad áramlásának kérdését érintő szabályzások fontosak.6 Az Európai Unió audiovizuális politikája kijelöli a célokat és a főbb törekvéseket, azok végrehajtását támogatja, de nem törvényeket hoz létre. Az Európai Parlament 1981-ben tanulmányt készíttetett az európai audiovizuális szektorról. A későbbi szabályzási rendszer első eleme a Tanács által 1989-ben elfogadott, úgynevezett Televízió Határok Nélkül irányelv volt, melynek törekvése, hogy az említett szabad műsorszolgáltatást elősegítse, annak korlátait megszüntesse; a tagállamok különböző szolgáltatói számára egyenlő feltételeket teremtsen bizonyos követelmények rögzítésével, s erősítse az európai audiovizuális ipart.7 A tagállamoknak továbbá engedélyezniük kell a más tagállamokból származó műsorok sugárzását; és 50 százalékos kvótában meg is szabja a televíziók által sugározandó európai programok arányát. A Maastrichti Szerződéssel megkezdett Média, majd az azt követő Média II, valamint a jelenleg érvényben lévő, 2006 végéig meghosszabbított Média Plus programok, és a főleg a digitalizálás terén létrehozott támogató, kiegészítő programok az európai audiovizuális szektor erősítését, versenyképességének növelését célozzák. A televíziózás terén az Európai Parlament és a Bizottság 1997-es direktívája hozta létre a jogi keretet a televíziós tartalmak szabad mozgásához. 6 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 Kertész Krisztina: A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. (2001) http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/07_a_media_szabalyozasa_az_euban_es_magya rorszagon/03.html, Letöltés: 2005. 04. 15. 7 10 2.2. Portugália a XX. században – történelmi áttekintés Portugália XX. századi történelme az államforma meghatározása és a politikai útkeresés jegyében zajlott. Az ország hatalmas gyarmatbirodalmából az 1900-as évekre a szegényebb és problémákkal küszködő afrikai és indiai területek, és az ázsiai Makaó (Macau) maradt; legnagyobb jelentőségű gyarmatát, Brazíliát már 1822-ben elvesztette. A királysággal elégedetlen köztársaságiak 1908-ban meggyilkolták I. Károly királyt, majd 1910. október 4-én forradalom tört ki, amikor is az utolsó király, II. Mánuel külföldre menekült. 1910-ben tehát felváltotta a királyságot a köztársaság, amelyet az Első Köztársaságnak neveznek. E korszakot a szinte állandó politikai és gazdasági krízis jellemezte, gyakori kormányváltások és sztrájkok; egyházellenesség; óriási méretű kivándorlás, amely főként a koldusszegény mezőgazdasági munkások elvándorlását jelentette az amerikai kontinensre: az Egyesült Államokba, Kanadába és Venezuelába; mindemellett a népesség robbanásszerű növekedése, s annak következtében az élelmiszerhiány. Portugália az első világháborúban a szövetségesek oldalán vett részt (igaz, csak 1916 és 1918 között). 1918-ban meggyilkolták Sidónio Pais elnököt, amely esemény után a válság még jobban elmélyült. 1926. május 28-án győzelmet aratott Camona tábornok katonai mozgalma, aki puccsal vette át a hatalmat. Ez a Demokratikus Köztársaság végét jelentette, egyben katonai diktatúra kezdetét. 1928-tól foglalta el a pénzügyminiszteri tisztséget António Salazar, aki négy év múlva már miniszterelnök lett. Számunkra ez, az 1932-vel induló időszak a legérdekesebb, mert Salazar diktatúrája idején kezdett el kifejlődni a nemzeti, természetesen államilag ellenőrzött (és korlátozott) televízió ötlete, s hatalmának gyengülésével vált lehetővé létrejötte. Salazar jobboldali diktatúrája az 1933-as alkotmánnyal „Új Állam” néven kezdte meg működését. Sokat elárul róla az elhíresült három „pillér”: Fátima8, azaz a vallás nagy szerepe; a fado, a hagyományos szomorkás portugál dal, amely magát a portugál lelket 8 Fátima városához köthető Szűz Mária megjelenése három pásztorgyermeknek, 1917. május 13án. Még abban az évben több tízezer ember zarándokhelye lett, a város közepére hatalmas teret, bazilikát és kápolnákat, emlékhelyeket építettek. A nyolcezer lakosú város megélhetési forrása a zarándokturizmus, Portugália legnépszerűbb kegyhelye. Nemzeti szimbóluma a római katolikus hitnek. 11 festi le; és a futball, mely nem szorul különösebb magyarázatra – magának a nemzeti dicsőségnek a része. Ezek az egyszerű elvek voltak hivatottak a népet erkölcsileg szabályozni, megadva a jó és helyes irányvonalat, kevéssé törődve a valós igényekkel és nehézségekkel. Ebben az időszakban szakadtak el végleg a legutolsó gyarmatok is, Afrikában elhúzódó és véres polgárháborúk során, míg Goa diplomáciai megoldással. Az ország továbbra is gazdasági problémákkal küzdött és a kivándorlás is folytatódott, sokszor illegálisan. Az olyan problémákra, mint például az írástudatlanság nagyon magas foka, sem sikerült megoldást találni. Később, a már idős Salazar súlyos betegsége miatti visszavonulása után, 1968. szeptember 26-al Marcelo Caetano egykori államminiszter foglalta el az elnöki széket. Az ő ideje alatt a diktatúra enyhült, de csak sokára, 1974-ben történt meg a várva-várt változás, az átmenet a demokratikus rendszerbe (Második Köztársaság). Marcelo Caetano hatalmát az MFA (Fegyveres Erők Mozgalma), egy baloldali katonatisztekből álló csoport puccsal döntötte meg április 25-én, s ez a nap máig a portugálok egyik legnagyobb nemzeti ünnepe. A forradalmat az egész ország ünnepelte; a stabil, demokratikus kormányzati forma kialakítása azonban láthatóan sikertelen volt, így 1975 novemberében a baloldali radikálisokat is elűzték egy újabb puccsal. 1976-ban, az első demokratikusan megválasztott miniszterelnök végül a szocialista Mário Soares lett. A hetvenes évek során még a szocialisták, majd a nyolcvanas évek alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD – Partido Social Domocrata) hatalma volt jellemző. 1986 január 1-jével Portugália csatlakozott az Európai Közösséghez. Azóta váltakozva vannak jelen az ország irányításában a bal- és jobboldali politikai erők. Mindezekről az eseményekről azért fontos röviden említést tenni, mert a politikai berendezkedés közvetlenül hatott a média egészére, így természetesen a televízió fejlődésére is. Az utóbbi esetében annak puszta létrejöttét is erősen behatárolta például maga Salazar diktátor személyisége is, mint azt később bemutatom. 2.2.1. A portugál filmművészet áttekintése A portugál filmművészet kezdetei meglepően régi időkre nyúlnak vissza. Megelőzve sok más fejlett országot, 1896. november 12-én, már egy évvel Lumière után, a portói Aurélio da Paz dos Reis fotográfus bemutatott egy csokorravalót az első hazai fimekből. Azonban még néhány más portugál városban és Brazíliában történő alkalmi vetítések után hosszú csend következett. 12 1909-ben megalakult a Portugália Film társaság. Itt készültek az első híradók, amelyek a világháborús eseményekről már rendszeresen tájékoztatták a mozilátogatókat.9 1917-ben Portóban létrehozták az Invicta Film Lda-t, pusztán gazdasági céllal, „mozifilmek készítésére, bérlésére és kereskedelmére”.10 Ezután a 20-as évek elején még jó néhány kisebb vállalat alakult, főként Portóban, de a fővárosban is. Elmondhatjuk, hogy a portugál film fénykorát az 1920-as évek végétől élte, közel húsz éven át. A filmgyártás fellendült, a legkülönbözőbb stílusok és témák jelentek meg, tehetséges és lelkes emberek munkája révén. Bár Salazar nem szerette a mozit, és félt, hogy felforgató tevékenység eszköze, lehetősége lehet; megértette fontosságát, felismerte, mennyire hatékonyan használható oktatási- és propagandacélokra. A “népi kultúra” részeként szórakoztatnia, oktatnia kellett, történelmi és politikai képzést kellett adnia szigorú ellenőrzés alatt. A nemzeti film védelmére 1948-ban törvény készült. Heves vitákat váltott ki, és később meglehetős akadálya lett a fejlődésnek, mivel figyelmen kívül hagyta a piac növekedésével járó változásokat, nem biztosított kellő védelmet a külföldi filmterjesztők- és forgalmazók ellen, képtelen volt a kulturális változások által fellépő új igényeknek megfelelő teret adni, és a finanszírozás, támogatás tekintetében is elmaradott rendszert rögzített. Mégis érvénytelenítése csak 1971-re történt meg. 1956-ban a politikai elitben a médiáért felelős személy Marcelo Caetano lett, a már említett államminiszter, a későbbi államfő. Kifejezte az állam törekvését a film helyzetének javítására, a média fejlesztésére, azonban a gyakorlati megvalósítás háttérbe szorult. Előtérbe került a televízió, amely nem ösztönözte a filmgyártásba való anyagi befektetést. A televízió nem jöhetett volna létre szakemberek nélkül sem, s ezek a filmművészet területéről érkeztek: a filmkészítés fontos személyiségei, rendezők, a szakembergárda egy jelentős része belépett a Portugál Televízióba. Ez a “befogadás” és a rengeteg bérmunka-rendelés eleinte ugyan kedvező hatással volt, kicsit később azonban a film- és a tévés gyártás kapcsolata meggyengült. A nemzeti filmgyártás megújulásának vezetője a Portugál Filmművészeti Központ lett (Centro Português de Cinema) a 70-es évektől. Jelenleg az RTP kiemelten támogatja a koprodukciós alkotásokat. 2001-ben 45 játékfilm készült a televízió hozzájárulásával. 9 Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre,1978 Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978, p. 11. 10 13 2.2.2. A portugál közszolgálati televízió története a kezdetektől Salazar felismerte a média, s különösen annak új, rohamosan terjedő formája, a televízió erejét a propaganda területén. Az autoriter társadalmi berendezkedésű államokra általában jellemző, hogy a média kényszerűen a hatalmat szolgálja. Alapvető működési feltételei, határai, szabadsága – azaz például a cenzúra mértéke – mind-mind a politikai erő által rögzítettek. Mivel tehát a diktatúra teljes egészében ellenőrzése és befolyása alatt tartja a médiát, a kibontakozás, a fejlődés ütemét is lehetősége van meghatározni: ösztönözni, vagy éppen ellenkezőleg, fékezni. Nem különbözött ettől a Salazar-diktatúra sem. Esetében különösen kidomborodtak az említett jellegzetességek magának a diktátor személyiségének révén. Számára a sajtó által történő kommunikáció jobban megfelelt, így bár látta az újfajta kommunikációs eszköz jelentőgégét és rohamos fejlődését a világháború utáni európai országokban, hazai fejlesztését visszafogta. 1953-ban készült az első kutatás a televízió létrehozásának feltételeiről, ám a meghirdetett hivatalos álláspont ezek után is a következő maradt: „A kormány továbbra is korainak tartja a témában való állásfoglalást, s ettől a véleményétől egyelőre a kutatás eredménye sem térítheti el; ami azt jelenti, nem megyünk a probléma feltárásán túl. Azzal együtt, hogy [a televíziózás] fejlődését figyelemmel kísérjük, ezen szolgáltatás létesítésének nincsen perspektívája (…)”.11 Salazar közismerten idegenkedett a technikai újításoktól; személyisége, csakúgy, mint életmódja, visszafogott, visszavonuló volt. Ezen okok miatt nem tudta teljességében kihasználni az új médiumot – a hang, a kép ereje és személyisége által ő nem lett volna képes olyan hatást gyakorolni, mint más diktátorok, és ezt jól tudta. S éppen ezért volt fontos, hogy ő döntsön róla. Idegenkedését a szokatlan, új tapasztalatoktól jól illusztrálja az az érdekes eset, amelyet Christine Garnier “Vakáció Salazarral” című könyvében mond el.12 Mikor a diktátort meghívták egy portugál film zártkörű vetítésére, másnap ezt mondta az írónak: “Tetszett nekem a film. Talán túlságosan is, mert éjjel nem tudtam aludni, és ma reggel nem tudtam úgy dolgozni, mint szoktam. Ez nincs jól. Ezért azt kérem, többet 11 12 Lopes da Silva–Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971 p. 95. Idézi Pina, Luís de: Panorama do cinema português, Terra Livre, 1978 p. 28. 14 ne vigyen effajta szórakozásra.” (a fordítás érdekessége, hogy az utolsó szó – distracção – szórakozásként és figyelemelvonásként is fordítható). A televíziót a rádió „kistestvérének” tekintette és még bizalmatlanabbul állt hozzá. Elutasító magatartásában az is közrejátszott, hogy mint újdonságot sem ismerte, és mint eszköznek, nem tudta elképzelni lehetőségeit. Később államminisztere, Marcelo Caetano volt az első kormánytag, aki a néphez a televízión keresztül szólt, akinek meggyőződése volt, hogy – szavai szerint – a televízió az ideális eszköz arra, hogy egy kormányt népszerűvé tegyen, ha az megérdemli; és az első, aki szükségesnek tartotta, hogy a kormány beszámoljon tevékenységéről. Személyes kapcsolatuk révén a nemzeti televízió fontosságáról is ő tudta Salazart meggyőzni. Caetano egészen másképp viszonyult a médiához, mint elődje. Ahogyan mondta, számára kézenfekvőnek tűnt, hogy kapcsolat legyen a hatalom birtokosai és a nép között. Kihasználta, hogy a kor kommunikációs eszközei lehetővé tették az emberekkel a közvetlen kommunikációt, formalitások és ünnepélyesség nélkül. Ez, az általa családi beszélgetésnek nevezett kapcsolattartás volt az, amelyet a rádión és a televízión keresztül megpróbált létrehozni. Mindezek ellenére, bár párbeszédnek nevezték, valójában a kommunikáció egyoldalú, diktatúrára klasszikusan jellemző maradt. Csak azok a témák kerülhettek előtérbe, csak azok a vélemények kaphattak nyilvánosságot, amelyeket a hatalom hasznosnak ítélt; s főleg, amely nem hordozott magában bírálatot irányában. Marcelo Caetano révén, a politikai szándék által tehát végre támogatva, 1955-ben megalakult a Portugál Rádió és Televízió Részvénytársaság (Radiotelevisão Portuguesa S. A.). Alaptőkéjéből az állam csak egyharmad részt adott, kétharmad rész különböző rádióadóké és egyéb vállalatoké (bankoké, hitelintézeteké) volt. A portugál televízió bár más, nyugat-európai országokhoz képest megkésve szerveződött meg, azonban annál nagyobb lendülettel fogtak a nemzeti médium feltételeinek kialakításához és fejlesztéséhez. A portugálok részéről belévetett bizalmat mutatja az is, hogy mikor még csak a „híre” létezett, azaz 1955-től, azonnal megkezdődött a televíziókészülékek lakossági vásárlása! 1958-ban már harminckétezer televíziókészüléket importáltak – hazai gyártás nem lévén –, amely így a korábban nyolc évre előre kalkulált várakozásokat két év alatt 15 meghaladta.13 A korabeli nézőszámra annyiban következtethetünk, hogy felidézzük akár azt is, ahogyan Magyarországon használták az első készülékeket: azok olyan helyen voltak elhelyezve, ahol a tévénézéshez sokan csatlakozhattak – tehát a tévék számának többszöröse lehetett, kellett legyen. Az alább bemutatott, 1. számú grafikonon a készülékek számának változását láthatjuk; az első, évkönyvben hivatalosan közölt számadattól az 1970-es évig. A későbbi időszak ismertetésétől eltekintek, mivel itt kifejezetten a portugál televízió hőskorát szeretném bemutatni a vonatkozó adatokkal. 1. sz. grafikon A televíziókészülékek számának alakulása 1957 és 1967 között 30 25 20 15 10 5 0 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1966 1967 Készülékek száma (ezer) Látható, hogy a dinamikus fejlődés eredményeképpen a készülékek száma az 1957-es ezer darabról indulva 1962 elején elérte a tízezret, s ennek a számnak a megkétszereződéséhez már két évre sem volt szükség. A korabeli legmodernebb technika beszerzése és az alapos előkészületek után az RTP első adása 1956. szeptember 4-én, 21 óra 30 perces kezdettel jelentkezett a lisszaboni vidámpark területéről. A Philips és a Radio Corporation of America ingyen biztosította a szükséges technikai felszereléseket. Az eseményre, amelyet a Século (Évszázad) újság szervezett, és széles körben hirdettek, szintén ingyenes volt a belépés. A nagyszámú érdeklődőnek a kijáratnál kérdéseket tettek fel: tetszett-e a bemutató, milyen programokat látna szívesen a televízióban, s tervezi-e készülék vásárlását?14 13 14 Forrás: az RTP 1970-es évkönyve Lopes da Silva–Teves, Vasco Hogan: Vamos falar da televisão, Editorial Verbo, 1971 16 A rendszeres adások 1957. március 7-ével kezdődtek. Az RTP egyedi jogot kapott a közszolgálati műsorszórásra. Szakemberei az Egyesült Államokban és Európa-szerte tanulmányutakon vettek részt, hogy az előttük járók tapasztalataiból merítsenek. Bár a cenzúra a kezdetektől jelen volt, elsősorban maguk az újságírók által, hiszen a politika természetesen csak tökéletesen megbízható híveit tűrte el hírszolgáltatásban és a televízióban, a tévé szakemberei mégis törekedtek a közönség számára a lehető legváltozatosabb és legérdekesebb műsort kínálni. A legelső év programjai között is már olyanok szerepeltek, mint portugál nyelvlecke, főzőtanfolyam, kabaré, nőknek szóló magazin, és magának a híradónak az elődje, amely tíz percben foglalta össze a hazai és nemzetközi híreket. Nyugodtan állíthatjuk, hogy II. Erzsébet angol királynő portugáliai látogatásának (1957. február 17-23.) korszakos jelentősége volt a portugál televíziózás történetében. A kezdeti szűkös technikai lehetőségeket teljes mértékben kihasználva követték a látogatást. Erre az eseményre egy riporter “a királynő csapatából” így emlékszik vissza: “Abban az időben az RTP-nél fiatalok és szegények voltunk”15 – hogy a királynő által meglátogatott helyszíneken a tévé számára forgatni tudjanak, össze kellett gyűjteni az összes szakembert, operatőrt, filmest és még a lelkes amatőröket is, akiknek akkor az országban tizenhat milliméteres filmfelvevője volt. Megszámolták, hány métert tudnak egyenként lefilmezni, és eszerint osztották be a helyszíneket a négy nap során.16 A királynői vizit eredményeként még a látogatás ideje alatt bejelentették a rendszeres televíziós adások megkezdését. Már 1957-ben megvalósult az első külföldi riport és az első olyan esemény, amelynél a televízió gyors reakciójára volt szükség – nevezetesen egy vulkánkitörés az Azoriszigeteken –, 1959 februárjában pedig az első élő adás. Ezek az események triviálisnak tűnhetnek, mégis az a mód, a lelkesedés, ahogyan a legapróbb részletekig visszaidézik a kor első szakemberei (erre számos kiváló példát olvashatunk Vasco Hogan Teves A portugál televíziózás története című könyvének első kötetében), hangsúlyozzák kivételes jelentőségüket. 15 Hélder Mendes riportert idézi Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979, TV Guia, 1998, p. 54. 16 Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979, TV Guia, 1998 17 1959-ben az RTP tagja lett az Eurovíziós hálózatnak. Ez volt az első nemzetközi szervezet, amelyhez csatlakozott, majd később több is követte.17 Ugyanebben az évben jelent meg a híradó mai formájában, a tájékoztatás egy újabb fejezetét nyitva ezzel. Itt kezdődött el a folyamat, amely hozzászoktatta az embereket e médium napi rendszerességű használatához. A készülékek számának gyors növekedése egyre inkább lehetővé tette ezt, s a 60-as évek közepétől a televízió a nemzeti médiában már igen fontos szerepet töltött be. A televízió eszközként való felhasználása, a protokolláris célok érdekében történő kihasználás a hatvanas években felerősödött. Ebben a diktatúra számára kritikus időszakban, amikor az utolsó még meglévő gyarmatok függetlenségükért politikai harcot indítottak, és végül el is szakadtak Portugáliától, alakult ki a rendszer végső televíziós képe. Ha eleinte Salazar óvatosan közelített a televízióhoz, ebben az időszakban agresszívabban, sokkal inkább politikai eszközként alkalmazta. 1968-ban a napi átlagos nézőszám elérte az egymilliót. Ezt az adatot, mint ahogy az első nézettségi felméréseket, az RTP évkönyvében olvashatjuk. Azonban nem csak a nézettség, hanem a preferált műsorok listája, a reklámhoz való attitűd, illetve a háttérműsorként való használat felmérése is megtalálható. Bár ezek az adatok még néhány évig megjelentek az évkönyvben, a későbbi szerkesztésből kimaradtak, így ezeknek az érdekességeknek a megismeréséről sajnos le kell mondanunk. Izgalmas eredményeket hozhatna az összehasonlítása mai adatokkal, és nem csak a televíziózás, hanem a társadalomtudomány szempontjából is. 1968. december 25-én született az RTP 2-es csatornája. Portugália két szigetcsoportján: Madeirán 1972-ben, az Azori-szigeteken három évvel később indultak meg saját regionális csatornán az adások. Eleinte elsősorban technikai nehézségekkel kellett megküzdeniük. A regionális adások különösen nagy jelentősége abban állt, hogy közelebb hozták az autonóm területeket a kontinenshez, és magának a nemzeti televíziónak a törekvését fejezték ki arra, hogy személyesebb kapcsolatot hozzon létre a nézőkkel. Ne feledkezzünk meg mindeközben arról, hogy a dinamikus fejlődés ellenére még mindig a diktatúra televíziójáról van szó. A cenzúra és az ellenőrzés nem enyhült. A népet biztosították arról, miről kell gondolkodnia. A politika médiát befolyásoló ereje egy megdöbbentő epizóddal illusztrálható: 1969. július 21-én, amikor a világ az ember 17 Az RTP nemzetközi szervezeti tagságainak jegyzékét lásd a mellékletben. 18 holdra szállását ünnepelte, a portugál közszolgálati televízió első híre Salazar vidéki utazása és egy cementgyár ünnepségének meglátogatása volt. A holdra szállás szenzációja a tizenötödik helyen, igaz, a nemzetközi hírek között elsőként szerepelt.18 Az 1974. április 25-ei forradalommal a televízióban is megtörtént a hatalomátvétel. A Fegyveres Erők Mozgalma fizikai értelemben is elfoglalta aznap éjjel a Lumiar stúdiókat, a műsorszolgáltatás- és sugárzás is a hatalmuk alá került. A nagy jelentőségű portói központban is átvették az irányítást. Közleményük szerint a szólás- és gondolati szabadság megvalósítása volt a céljuk.19 Ad hoc bizottság vette át a sajtó, a rádió, a színház, a mozi és a tévé irányítását. Kereken egy hónap múlva az RTP szerződését felfüggesztették, a kormány vette át az intézmény vezetését egy új törvényrendelet értelmében – megtörtént az államosítás. A társaság alaptőkéjének emelése a hetvenes évek során a lehetőségek kibővülését jelentette, főként technikai téren. Bővült a stúdiókomplexum, amelyet 1979-ben végre meg is vásároltak; ekkor költöztek az új székházba, amely egészen a 2002-es átszervezésig és arculatváltásig szinte emblémájaként szolgált Lisszabonban. (Október Ötödike sugárút, Avenida 5 de Outubro). 1980. március 7-én vált végleg színessé az 1-es csatorna adása. A nyolcvanas évek során építette ki nemzetközi tudósítói hálózatát és sorra együttműködésbe lépett a volt gyarmatok nemzeti televízióival, több esetben a létrehozás alapfeltételeit biztosítva számukra. Portugáliában az 1989-es alkotmánymódosítással és az 1990-es új televíziós törvénnyel tört meg az RTP egyeduralma, s jött létre a kereskedelmi szektor kialakulásának feltétele a televíziózásban. 1991 januárjától megszűnt a televízió utáni adózás, így az állami támogatás és a reklámbevétel maradt a forrás, amelyekből gazdálkodhatott az intézmény. Tudomásul kellett, hogy vegye: helyzete megváltozott, beköszöntött a versenyhelyzet a piacon. Ekkor már zajlott új csatornájának megszervezése, minden eddiginél nagyra törőbb tervekkel. 1992. június 10-től működik az RTP Internacional, az első nemzetközi szintű portugál adó, „a portugál Duna Televízió”. 18 19 Lopes, Felisbela: O Telejornal e o Serviço Público, Minerva, 1999 Pina, Luís de: Panorama da cinema português, Terra Livre, 1978, p. 59. 19 2.2.3. A kereskedelmi csatornák megjelenése után A nyilvános verseny kiírása után 1992-ben a SIC (Sociedade Independente de Comunicação – Független Kommunikációs Közösség), majd nem sokkal később, 1993 elején a TVI (Televisão Independente – Független Televízió) kezdte meg működését. Így a szabadon elérhető csatornák száma négyre emelkedett, beleszámítva az RTP kettes csatornáját is. 1992. október 6-tól indult a SIC, amely nézettségét tekintve a vezető helyen áll a jelenlegi szabadon fogható televíziós palettán. A volt miniszterelnök, Francisco Pinto Balsemão által vezetett adó volt az első, amely egy csekély nyereséget könyvelhetett el már az 1995-ös pénzügyi évben. 1993. február 20-tól látható a TVI, Roberto Carneiro volt oktatási miniszter projektje. Nem indult nyereségesen, mint elődje, de később behozta a lemaradást. Mindkét csatorna országos lefedettséget valósít meg. A TVI 21, míg a SIC 19 adótornyot használ a kontinensen és a szigeteken. A SIC rövid időn belül kábelen elérhető öt tematikus csatornáját is elindította, a TVI pedig egy ilyen adót. Az RTP anyagi helyzete ebben az időszakban kezdett el megbillenni. Az eddig nyereségesen működő vállalatot erősen érintette a már említett, eltörölt lakossági adóból származó bevételkiesés és a reklámbevételek csökkenése. Ebben a folyamatban hamarosan a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók klasszikus vetélkedése vette át a szerepet, amelynek következményei az RTP számára szinte végzetesek voltak. Közismert a közszolgálati televíziók hátrányos helyzete a reklámbevételek terén: műsorai kevéssé vonzzák a hirdetőket, mivel nézettségük a kereskedelmi csatornákhoz képest alacsonyabb, s a nézők valószínűleg még kevésbé kíváncsiak a reklámra egy közszolgáltató csatornán. Így ezek a tévék még több bevételtől esnek el; s előfordulhat, hogy utolsó erőfeszítésként megpróbálják felvenni a versenyt a kereskedelmiekkel, amely az arculattól, az alapvetően közszolgálati funkciótól idegen. Eleinte az RTP-ben is ez történt, majd a kereskedelmi adók tiltakozásának nyomán egyezmény született: reklámidejét a jelenlegi hat percre csökkentették műsoróránként. A reklámbevételek nagyságáról a Marktest és a MediaMonitor adatai állnak rendelkezésünkre; illetve az RTP saját közlései (2003 és 2004). Áttekintésében nehézséget okoz, hogy az 1992-2000 közötti időszak értékei a nemzeti valutában, 20 escudóban20 vannak feltüntetve, majd utána már euróban. Ezért a táblázatot két részre kell bontanunk. Megfigyelhetjük a közszolgálati csatorna bevételeinek rohamos csökkenését. Hét év alatt a felére csökkent az értéke, miközben a SIC adó 1993-tól rendkívül dinamikus bevétel növekedést ért el: 1995-ben volt a két tévé eredménye egymáshoz a legközelebb, de a SIC 2000-re, azaz már öt év alatt meghaladta az RTP kezdeti bevételeit. A TVI lehetőségei a reklám terén, ugyanúgy, mint ahogy később látni fogjuk a közönségarány terén is, a SIC erős pozíciója és megjelenési elsőbbsége miatt már korlátozottabbak. A nagy jelentőségű 2002-es évtől kezd növekedni ismét a közszolgálati tévé reklámbevétele, amely jelzi, hogy a stratégiai váltás nyomán a hirdetők számára is egyre inkább népszerűbbé válik. (A belévetett bizalom érzékeltetésére egy friss, 2005-ös példát hozhatunk: a TAP, a nemzeti légitársaság új arculatát bemutató kampánya keretében mindössze hat nap alatt, 2005. február 12. és 17. között csaknem 183 ezer euró értékben hirdetett.)21 Ezekkel a biztató eredményekkel együtt a kereskedelmi televíziók előnye látványos: a reklámbevétel esetükben külön-külön is csaknem kétszerese az RTP eredményeinek. 20 Az escudo (PTE) rögzítése az euróhoz (EUR) a nemzeti valuta megszűnésekor a következőképpen alakult: 1 EUR= 200,482 PTE 21 Forrás: http://www.marktest.com/wap/a/n/id~730.aspx, Letöltés: 2005. 04. 03. 21 1. sz. táblázat Reklámbevételek 1993-2000 (millió PTE) Év RTP SIC TVI 1993 1994 25.004.300 17.295.000 4.799.156 11.820.144 986.625 3.872.519 1995 1996 14.519.941 13.247.165 16.392.778 18.875.175 4.309.309 4.013.151 1997 1998 12.625.704 14.483.416 21.171.600 25.560.338 4.755.128 5.544.169 1999 2000 15.411.441 13.900.000 29.137.793 32.548.986 9.339.140 15.375.600 2. sz. táblázat Reklámbevételek 2000-2004 (millió EUR) Év RTP SIC TVI 2000 69.332.908 162.353.658 76.693.169 2001 43.982.300 102.189.045 116.123.000 2002 42.155.918 99.136.935 116.748.000 2003 48.700.000 - - 2004 51.000.000 Forrás: Marktest / MediaMonitor, http://www.ics.pt/area.php?area=36, Letöltés: 2005. 04. 18.; RTP; http://www.rtp.pt/wportal/grupo/pdf/relatorio_contas_2004.pdf Letöltés: 2005. 05. 02. Jelölés: „-”: Nincs adat A két kereskedelmi csatorna rendkívül gyorsan elhódította az RTP nézőit is. Az alábbi, 3. számú táblázatban a televíziónézők százalékos megoszlását22 követhetjük nyomon a tévécsatornák között a kezdő, 1992-es évtől egészen 2004-ig. Az RTP kettes csatornáját külön vesszük, hogy az RTP részesedésének alakulása még szembetűnőbb legyen. Mivel a csatorna 2004-től A Dois néven nagyobb önállóságot is élvez, ez a különválasztás a későbbiekben kifejezetten indokolt is lesz. 22 Az AGB Hungary definíciója szerint a share azt fejezi ki, hogy egy pontosan meghatározott idősávban az akkor tévét néző közönségen belül a vizsgált műsor részesedése hány százalék – esetünkben egész évről és csatornákról van szó. Nem keverendő össze a nézettséggel (rating), amely a jelzett műsor vagy jelzett időszak egy átlagos percének közönségnagyságát jelzi. 22 3. sz. táblázat Az egyes csatornák közönségaránya (share) (százalék) Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 RTP 1 72,2 61,5 46,9 38,4 32,6 33,0 31,5 28,5 24,3 20,1 21,1 23,8 24,7 RTP 2 17,9 17,6 9,8 6,4 6,5 5,6 6,2 6,0 5,6 5,6 5,3 5,0 4,4 SIC 8,5 14,3 28,4 41,4 48,6 49,3 49,2 48,1 42,2 34,0 31,5 30,3 29,3 TVI 6,6 14,7 13,8 12,3 12,1 13,1 17,4 20,8 31,9 31,4 28,5 28,9 Forrás: Marktest / MediaMonitor A SIC, amely csak 1992 utolsó negyedévében kezdte meg adását, 8,5 százalékos részesedéssel kezdett. A következő évre az RTP 1 csaknem 10 százalékot vesztett az 1992-es év share értékéből. A veszteség mértéke gyors maradt 1996-ig. 1996 és 1998 között a SIC kiugró részesedése jellemezte a nézettséget, mely kis híján 50 százalék volt. 2000-től azonban a TVI, amelynek már nehezebb volt beférkőznie a piacra, erősödni kezdett a SIC rovására. Az RTP a 2001-ben mért 20,1 százalékos mélypontról indulva – kétségtelenül az említett stratégiai változtatások hatására – ismét kedvezőbb értékeket mutat. Az RTP 2, azaz annak utódja, az A Dois esetében szinte végig csak csökkenést láthatunk. A kereskedelmi adók nemegyszer felrótták az RTP-nek, hogy tisztességtelen versenyt valósít meg. Ugyanis a kapott állami támogatás, a reklámbevétel és az ismét bevezetett, a villanyszámlában foglalt televíziós díj23 gazdagítja együttesen, a kereskedelmi adók viszont csak saját forrásaikra és reklámbevételükre számíthatnak. Egy ízben a TVI a kormány intézkedését is kérte, hogy az RTP csak abban az esetben élvezhessen 23 Értéke jelenleg háztartásonként és havonta 1,60 EUR; a 400 kWh alatti éves fogyasztású háztartások esetében eltekintenek tőle. 23 különleges állami bánásmódot, ha az még indirekt módon sem torzítja a piaci feltételeket és a szabályos versenyt. Portugáliában 1994-től kezdődtek meg a kábeltelevíziók kísérleti adásai. Az első portugál készítésű kábelcsatorna 1998-tól üzemel. Mára a portugál otthonok kábeltelevíziós ellátottsága megközelíti a 40 százalékot.24 A kibővült televíziós kínálat hatása volt a videotékák látogatottságának és a parabolaantennák iránti keresletnek a csökkenése is. Már az első eltelt három évben 1050 százalék közé tehető a videókazetta-kölcsönzés csökkenése, illetve a parabolaantennáé 10 és 20 százalék közé. Ez úgy magyarázható, hogy a közönség sokkal inkább magáénak kezdte érezni az új, változatosabb televíziós lehetőségeket és az otthoni felhasználást, annak kihasználásába jobban beletanult, illetve preferálta az ingyenesen elérhető csatornákat. Ez kedvez a fogyasztói tudatosságnak, mivel a választék döntésre kényszeríti a nézőket, ahhoz pedig ismerniük kell úgy magát a kínálatot, mint saját igényeiket és elvárásaikat. Ezzel egy időben a videókazetta-vásárlás folyamatosan növekedett. A folyamat más országokhoz hasonlóan zajlott le (mint például Spanyolország esetében).25 A közszolgálati televízió pénzügyi eredményeinek mélypontját 1994-ben érte el, amely már gyakorlatilag a csődállapotot jelentette, de az állam támogatásai továbbra is fenntartották. A működés költségei rendkívül magasak voltak, az ilyen jellegű kiadások nem megfelelő kontrollja és a túlzottan bürokratikus szervezet további nehézségeket jelentett. A több mint 2300 alkalmazott munkája nem volt hatékony, bérezési problémák merültek fel, és még hosszan sorolhatnánk. Ebben a helyzetben a stratégiaváltás és a szervezeti átalakítás elkerülhetetlennek látszott. Pedro Jorge Braumann tanulmányában26 az RTP jövőbeni vállalati szerkezetére illetően négy lehetséges változatot ajánl. Az általa konzervatívnak nevezett modell megtartja a regionális és tematikus csatornákat; a liberális szerint részben vagy egészben privatizálja azokat. A radikális elképzelés néhány éven belül alapvető stratégiaváltást hajt végre, és szigorúan a pénzügyi egyensúly elérésére koncentrál; míg a „fejlesztő” változat a közszolgáltatói feladatokat helyezi előtérbe stratégiai partnerek 24 Lásd a mellékletben foglalt táblázatot a Háztartások információs és kommunikációs eszközökkel való felszereltsége címmel; forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) 25 Cádima, Francisco Rui: Os novos media em Portugal, Tendências folyóirat, 1997. szeptember 26 Braumann, Pedro Jorge: O mercado audiovisual em Portugal e os possíveis cenários para a evolução da RTP, Tendências folyóirat, 1997. szeptember 24 felkutatásával és a hazai gyártás ösztönzésével. Utóbbiban felveti a holding forma lehetőségét is. Mindezek ismeretében érdekes megfigyelni, hogy a 2002-től valóban végrehajtott átszervezések egyaránt merítenek a konzervatív, a radikális és a fejlesztőnek nevezett változatból; valamint megvalósult a holding elképzelése is. 25 III. A portugál közszolgálati televízió (RTP) jelene Még António Guterres kormánya (1995-2000) hozta létre a Portugal Global nevű holdingot, amely az RTP-t, az RDP-t (a közszolgálati rádiót) és a Lusa nemzeti hírügynökséget foglalta magába. 2004. január 1-től ezt az RTP SGPS, a Rádio e Televisão de Portugal (Portugál Rádió és Televízió) nevű, szintén holding formában működő szervezet helyettesíti, amely a hírügynökséget már nem tartalmazza, viszont a médiumokra vonatkozó gyártási feladatokat is összefogja. 2002-ben José Manuel Durão Barroso választási kampányának egyik eleme a közszolgálati televízió helyzetének javítása volt. Miután pártja, a PSD (Partido Social Democrata) megnyerte a májusi választást, a Nuno Morais Sarmento miniszter vezette parlamenti bizottság hatáskörébe kerültek az RTP-t érintő döntések. A tévé igazgatótanácsának akkori elnökét menesztették. A szervezet vezetőségi feladatait háromfős igazgatótanács látja el. Új elnöke, Almerindo Marques 2002. július 22-ével lépett hivatalba, és a törvényileg meghatározott négy év helyett mandátumát 2007 végéig meghosszabbították. A kormány szándéka szerint tehát több mint egy évvel tovább marad az eredetileg tervezettnél.27 Az elnök a törvényben is létrehozott változtatások következetes végrehajtására, valamint egy új arculat és belső struktúra létrehozására és megszilárdítására vállalkozott. A közszolgálati feladatokat tekinti elsődlegesnek, nem tartja a kereskedelmi adók hagyományos értelemben vett konkurenciájának az RTP-t. Fontosnak tartja, hogy a tévé jelen legyen a közvetítés minden formájában – javítani és bővíteni kell a kábelen, interneten és digitális rendszeren való elérhetőséget.28 A saját gyártást is erőteljesen támogatja, azonban ennek határt szab a pénzügyi helyzet, így a külső cégekkel való együttműködés látszik megvalósíthatóbbnak. A televízió számára törvényi előírás alapján 2002-ben négy évre szóló költségvetési terv készült. 2004 első félévében ért el először nyereséget, négymillió eurót. Hatalmas jelentőségű, hogy ezt az eredményt mindössze két év alatt érte el, ami továbbiakban is reményekre ad okot. A felhalmozott adósságot – amely jelenleg is megközelíti az egymilliárd eurót – a reklámbevételekkel egyenlítik ki, egy, az állammal kötött szerződés keretein belül.29 27 Nuno Azinheira, Paula Brito: Almerindo Marques lidera RTP até 2007; Diário de Notícias napilap, április 12. 28 Interjú Almerindo Marquessel, Kommunikáció folyóirat, 2004. július 29 Interjú Almerindo Marquessel, Kommunikáció folyóirat, 2004. július, p. 23. 26 Pénzügyi- és közszolgálati tevékenységének ellenőrzését évente a Média Főhatóság (Alta Autoridade para a Comunicação Social - AACS) végzi el. A szervezeti változtatások különösen fontos aspektusa a munkatársak helyzetének rendezése. Ezen a téren nem pusztán ésszerűsítésről, a bürokrácia vagy a bérköltségek szükségszerű csökkentéséről beszélnek; hanem a vállalati szerkezet átalakulásról. Elsősorban a nyugdíjas korú munkatársakkal való munkaügyi megegyezésre törekszenek – mégis majd’ 700 fővel sikerült csökkenteni a létszámot egy év leforgása alatt.30 Azonban az RTP dolgozóinak 2005. április 18-20. között tartott, soha nem látott részvétellel zajló sztrájkja is jelzi: nem egyszerű mindenki számára megfelelő feltételeket kialakítani. 3.1. Technikai feltételrendszer Az RTP említett első adása után (1956. szeptember 4.) a rendszeres sugárzás 1957. március 7-től valósulhatott meg – az adók kiépítésével szerte az országban, amely folytatódott a hatvanas évek során. (Legelső adótornya Lisszabonban, a Monsanto parkban ideiglenesen felállított kis teljesítményű, mindössze egy kilowattos és ötven méter magas adó volt.) A rendszeres adások kezdetére öt központi adót állítottak fel. Ekkor a lakosság 58 százalékát érte el, amely az ország területének 44 százalékát jelentette. Ma az RTP 1 országos lefedettségének biztosításához szükséges adók száma a kontinensen 19, ezen kívül 154 átjátszóállomás; Madeira esetében 1 adótorony és 19 átjátszó, valamint az Azori-szigeteken 5 adó és 135 átjátszóállomás. Az adások a szintén lisszaboni Lumiar stúdiókból zajlottak (először bérelték, majd jóval később, 1979-ben meg is vásárolták és többször bővítették, átépítették). Az ötveneshatvanas években ez két stúdiót jelentett, egy harminc és egy száz négyzetmétereset. Mára két ötven és egy négyszáz négyzetméteres is tartozik a televízió „falujához”. Ez a kifejezés azért helytálló, mert a stúdióépületeken kívül irodák, raktárak, technikai helyiségek is találhatók itt, amelyeket a későbbiekben egyenként vásároltak meg, így önálló városrészt idéző, nagy alapterületű, meglehetősen kényelmes, zárt elrendezés alakult ki. 30 Az alkalmazottak létszáma 2001 végén 3324 fő, ez a szám 2539 főre csökkent a 2004-es év első félévének végére. 27 Lisszabonban személyes látogatásom során győződhettem meg a közszolgálati televízió legrégebbi bástyájának és legújabb komplexumának működéséről is – a Lumiar és az új székház között eltelt csaknem ötven év rendkívüli változásokat hozott a televíziózásban. A idő mostanra a Lumiar stúdiók technikai lehetőségeit meghaladta, így a tervek szerint két év múlva, az új székház mellett már épülő új stúdiók elkészülte után a teljes gyártást áthelyezik oda, emellett a berendezéseket korszerűbbekre cserélik. A Lumiar értékes belvárosi telke már eladásra került, a kiköltözés után az épületeket teljes mértékben lebontják majd – helyükre lakópark kerül. Az RTP Október Ötödike sugárúton található régi székházának eladását a pénzügyi helyzet kényszerítette ki. Az ingatlant egy nemzetközi hotellánc vásárolta meg, s a kapott összeg nagyban felülmúlta a várakozásokat. Az új, tizenkilencezer négyzetméteres székház Lisszabon keleti részén – melynek építése 2003 augusztusában kezdődött és hét hónapot vett igénybe – magában foglalja az RTP, az RDP (a közszolgálati rádió) irodáit, a közös adminisztráció irodáit, technikai egységeket. Egy ezer négyzetméteres stúdió is rendelkezésre áll, ahol hetven újságíró dolgozik. Egy légtérben két műsor készülhet azonos időben; heti huszonhárom műsor bonyolítható le benne és akár tízszer is át lehet rendezni egy nap.31 A székház tovább bővül majd a harmincötezer négyzetméteres telken, hogy helyet adjon újabb stúdiók mellett a könyvtárnak és az audiovizuális archívumnak is – ezek jelenleg egy, a televízió által részben bérelt épületben vannak elhelyezve. Az összesen csak négy emeletes épület az előző, tizennyolc épületeshez képest még kicsinek is tűnhet, azonban ha figyelembe kell vennünk: két év alatt csaknem huszonöt százalékos elbocsátás történt, s az építkezésnek sincs vége még. „Azt szeretnénk, hogy a minőség, amelyet az épület megjelenít, és a belsejét betöltő fény, azaz az átláthatóság minden egyes ember által felvállalt és megélt legyen, aki most vagy a jövőben életre kelti [a televíziót]”– írja az igazgatótanács a tévé hivatalos honlapján olvasható bemutatkozásban. Nem csak jobb munkakörnyezetet jelent, hanem a vezetőség megfogalmazása szerint a „termelékenységre” is hat – itt a technikai lehetőség mellett feltételezhetőleg a munkamorál változására is utalnak, amely az egyik fő oka volt a szervezeti átalakításnak. 31 http://www.rtp.pt/wportal/grupo/instalacoes.php, Letöltés: 2005. 02. 20. 28 Ide kerül majd a televízió múzeuma is, amelyről most csak múlt- és jövő időben beszélhetünk. A hőskortól kezdve mutatta be annak történetét, személyiségeit és technikai berendezéseit. Nyitva állt a nagyközönség előtt, évente több tízezres nagyságrendben fogadta a látogatókat. Mindez még a régi székház épületében volt, azóta megszűnt kiállítás, és még jó ideig nincs is remény az újbóli nyitásra, hiszen az annak helyet adó épületrész sem áll még. Az audiovizuális archívum fizikai méreteiben is hatalmas teret elfoglaló gyűjteménye lesz a legnagyobb kihívás a költöztetés során. Mivel a két-három éves határidő csak az építkezésre vonatkozik, a költözés és a formai kialakítások maguk valószínűleg még ennél jóval több időt vesznek majd igénybe. A televízió 1957-ben vásárolta külső forgatásokhoz az első közvetítőkocsiját. 1958. február 9-én abból történt az első élő adás – egy futballmeccsről. Ma két digitális rendszerű, két analóg és egy mindkét rendszerrel felszerelt kocsija van, valamint még kilenc kisebb, főként az aktuális hírműsorok készítéséhez, riportokhoz használt, „könnyebben mozgósítható” autó. Fontos szót ejteni a portói stúdiókomplexum fontosságáról, amely a fővárosi után a legnagyobb méretű és jelentőségű az országban. Fontosságát kiemeli, hogy itt készülnek a délelőtti és délutáni szórakoztató műsorok élő adásai. A profi munkáról én is meggyőződhettem, mikor részt vettem az egyik ilyen műsor közvetítésén 2004 decemberében. A televíziónak az egész országban vannak kihelyezett központjai a nagyobb városokban: Lisszabon, Faro, Évora, Santarém, Leiria, Castelo Branco, Coimbra, Viseu, Aveiro, Porto, Bragança, Vila Real, Viana do Castelo32, illetve a szigetcsoportokon; nemzetközi viszonylatban pedig főként a volt gyarmatok területén (Zöld-foki Köztársaság, BissauGuinea, São Tomé és Príncipe, Angola, Mozambik, Kelet-Timor); illetve Brüsszelben, Madridban, Genfben, Washingtonban és Dél-Afrikában.33 Tudósítóikat rendszeresen küldik a világ összes tájára. 32 33 Közülük a legkisebb Viana do Castelo 16.000 lakossal. http://www.rtp.pt/wportal/grupo/delegacoes.php, Letöltés: 2005. 04.07. 29 3.2. A közszolgálati televízió archívuma A televízió archívuma magával a televízióval született. Személyes látogatásaim során több alkalommal is lehetőségem nyílt a könyvtár és az archívum felépítésébe és működésébe belepillantani. Az RTP könyvtára és audiovizuális archívuma egy, részben a televízió által bérelt észak-lisszaboni irodaépületben kapott helyet (Prior Velho), s az új székház külön részlegébe költözik majd, előreláthatólag két-három éven belül. A könyvtár tízezres nagyságrendű kommunikációval, kommunikációelmélettel, televízióval foglalkozó könyvet és folyóiratot tartalmaz, továbbá sok anyagot a kapcsolódó területekről is. Helyszíni anyaggyűjtésem során nagyban támaszkodtam az itt fellelhető, 1962-től megjelent saját kiadású évkönyvekre. Az utóbbi években azonban a könyvtár frissítését elhanyagolták, illetve az utóbbi néhány év kiadványai hiányosan fellelhetők, annak ellenére, hogy az évkönyv 2001-től új, igényes arculatot nyert.34 Az audiovizuális archívum filmtekercseken, bétakazettán, illetve digitálisan tárolt többszázezer darabos anyag. A digitalizáltak hányada még kicsi, azonban folyamatosan halad a legrégebbi filmek megmentése. Innen teljesítik a nézői kéréseket – az egyes anyagok térítés ellenében a közönség rendelkezésére állnak. Az új szervezeti struktúrának tudható be, hogy a napi használathoz kapcsolódó frissebb hírdokumentumok, híradók, tudósítások már az új székházban kerülnek tárolásra. 3.3. Az RTP csatornái 3.3.1. RTP 1 Mivel az RTP 1 megegyezik magával a portugál állami televízióval, itt nem térek ki még egyszer megalakulásának, történetének bemutatására – tartalmazza a vonatkozó fejezet. 34 Az igényes, új megjelenés a Brandia dizájnerstúdió bevonásával, portugál és angol nyelven, CDmelléklettel, nyomdailag kiváló minőségben és az egységes új arculattal valósult meg. 30 Az „egyes csatorna” általános, mindenkinek szóló, a közszolgálatiságot széles körben megvalósítani kívánó csatorna. A célközönség fogalma esetében bármilyen korlátozás nélkül érvényes – ami természetesnek és kívánatosnak tekinthető egy nemzeti közszolgáltató esetében. A hangsúlyt az általános tájékoztatásra, a sportműsorokra, a színvonalas szórakoztatásra és a hazai filmek, sorozatok bemutatására helyezi. Történeti vonatkozásban az egyes műsortípusok százalékos arányának alakulására térek ki. Ezeket az adatokat az RTP évkönyvei 1962-től kezdve közlik. Ezért a kezdeti időszak megismertetéséhez az adatokat 1965-ig foglaltam a táblázatba, később ötévenként, mivel 48 év adatai kevésbé lennének áttekinthetőek. 2. sz. grafikon Az RTP 1 sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1962 és 2003 között 2003 2001 2000 1995 1990 1985 1980 1975 1970 1965 1964 1963 1962 0% 20% 40% 60% 80% 100% Információ Sport Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Szórakoztató és zenei Reklám Oktató Egyéb Mit láthatunk ezen a grafikonon? Az információs műsorok kezdettől 15-20 százalék körüli értékre álltak be. 1975-ben kiugró növekedés figyelhető meg, 1974 volt ugyanis az az év, amely alapvető politikai változást hozott Portugáliában. A rendszer megszilárdulása 1975 során is érthető módon előtérbe helyezte az információ iránti igényt. A kilencvenes évek közepére ez az arány 13 százalékig csökkent, s a 2003-as év közelítette meg ismét. A sport 1962-es 7,7 százalékos részesedése mára 5,1 százalékra csökkent, kárpótolják viszont a nézőket az ilyen témájú tematikus csatornák. A fikció (a hőskorban inkább színházi közvetítések, majd filmek, még később sorozatok) ellenben láthatóan a kilencvenes évektől foglalnak el jelentősebb részt; jellemzően a 31 kereskedelmi csatornák megjelenésének időszakától, ez lehet tehát a magyarázat. Az oktatóműsorok kategóriája a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig volt látható, majd aránya olyannyira lecsökkent, hogy az egyéb műsorok között került említésre. A gyermekműsorok körében örvendetes módon csak növekedést láthatunk egészen 1995-ig, amikor is a kereskedelmi tévék megjelenése nagyon erősen a fikciós műveket helyezte előtérbe. A szórakoztató- és zenei műsorok között eleinte a komolyzene volt jellemzőbb. A folyamatosan szélesedő zenei kínálat és a nézői érdeklődés változása hozta a könnyűzene túlsúlyát; valamint ide számítjuk a showműsorokat, a kabarét, vetélkedőket is – például a Játék Határok Nélkült. Megfigyelhető a reklám részesedésének hét százalék körüli értéke, amely jelenti egyben a reklámidő korlátozásának szigorodását a közszolgálati televízióban, azonban a lehetőségek teljes kihasználására való törekvést is.35 Az egyéb kategória igen változatos: a vallási-, a kulturális-, a dokumentumműsorok; de a műsorajánlók, az adásszünet és egyéb technikai szünetek is beletartoznak. Mivel magyarázhatóak ezen változások? A már többször említett kereskedelmi adók konkurenciája arra kényszerítette a közszolgálati adót is, hogy valamelyest idomuljon a műsorkínálathoz, tehát nevezhető „gazdasági” megfontolásnak. Az azt megelőző időszakban azonban sokkal inkább a nézői igények alakították. Az alábbiakban felsoroltak az RTP regionális, illetve tematikus csatornái, amelyek később születtek meg, a nézői igény és a technikai lehetőségek kibővülésével. Megszületésük időrendi sorrendjében sorolom fel őket. 3.3.2. RTP 2 (a Dois) Az portugál közszolgálati televízió „kettes csatornája” tizenegy évvel követte az RTP 1et. 1968. december 25-én kezdte meg sugárzását, s már 1971-től országosan elérhető volt szabadon fogható földi csatornaként. Mivel a meglévő technikai feltételekre támaszkodott, és műsorai eleinte az RTP 1 már adásba került műsorainak ismétléséből álltak, nem jelentett különösebb anyagi terhet sem. 35 A 2001-es évkönyben az RTP nem közölt reklámidő-adatot, így az egyéb kategória részének tekintjük. 32 Fő koncepciója alternatíva felkínálása volt: ha a néző nem tudta megnézni azt a műsort, amelyet az 1-es csatornán akart, egy későbbi időpontban itt megnézhette. Az esti híradó esetében ez mindössze egy órás különbséget jelentett, azaz az „eredeti” befejezése utáni azonnali kezdést. Ez a megoldás volt az, amely az első nagy sikert hozta. Később ez fejlődött tovább, így lett az RTP 2 egy kulturális műsorokat sugárzó, igényes csatorna, azonban a nézettsége erősen visszaesett. Neve 2004. január 5-óta „A Dois”, azaz Kettesben, jelölési módja pedig ezentúl „2:”. Nagyobb önállósággal ruházták fel a szervezeten belül és Manuel Falcão személyében saját igazgatót neveztek ki az élére. Ez a folyamat a csatorna RTP-től való elszakadása, azaz privatizációja felé mutat, rögzítették azonban, hogy még legkevesebb nyolc évig a közszolgálati csatorna ellenőrzése alatt marad. Önállósodását jelzi még saját internetes megjelenése is (www.dois.pt). Az új arculat a műsorokban is változtatást jelentett – mostantól hangsúlyozottan a civil társadalom és a kisebbségek új fóruma. Jelenleg délelőttönként gyermekműsorokat sugároz, délután helyet kapnak sorozatok, természet- és tudományos témájú filmek, művészeti műsorok, este egy fél órás (portugál viszonylatban igen rövid és tömör) híradó, majd olyan különlegességek, mint válogatás portugál rövidfilmekből, egy kifejezetten időseknek szóló, vagy egy orosz anyanyelvű bevándorlóknak készült magazin, hogy csak néhányat említsünk. Nézettségét tekintve az RTP 1-gyel és a két kereskedelmi televízióval való versenyben valamint a videót és egyéb csatornákat előnyben részesítők után, általában az ötödik helyre szorul, annak ellenére, hogy jelenleg is szabadon fogható földi sugárzású csatorna. Ennek helyes értelmezéséhez figyelembe kell vegyük azt, hogy erőteljesen a rétegműsorokra koncentrál. Az A Dois az egyetlen szabadon fogható portugál csatorna, amely nem sugároz reklámot. 33 3.3.3. RTP Madeira Madeira, amely valójában szigetcsoport, Madeira és Porto Santo szigetekből áll. Portugáliához autonóm státusban tartozik. Területe 741 km2, lakosainak száma 250.00036. Fővárosa Funchal. Ma körülbelül hétszázötvenezer, magát madeirai származásúnak valló emigráns él négy kontinensen szétszóródva, így nemcsak a helyi csatornának, hanem az RTP palettájából a világszerte fogható Internacionalnak is fontos a szerepe: míg az RTP Madeira a helyieknek, az Internacional az elszármazottaknak nyújt tájékoztatást és napi szintű kapcsolatot madeirai híradó bemutatásával. A regionális csatorna arra vállalkozik, hogy a közszolgálati funkciókat helyi kontextusban töltse be. Így a helyi hírek, aktualitások, a helyi vonatkozású magazinműsorok kerülnek előtérbe, de a sorozatok, dokumentumműsorok is fontosak. Az RTP helyi adóján a rendszeres adás 1972. augusztus 6-án indult, egy hónap kísérleti adás után. A kezdeti 60 százalékos lefedettség folyamatos fejlesztések nyomán 1984-re érte el a 96 százalékot és három év múlva a 100 százalékot; mikor az átjátszótornyok száma egyről hétre nőtt. Ma egyetlen adótoronnyal és 19 átjátszóállomással rendelkezik. Mint a másik regionális közszolgálati csatorna, az RTP Açores esetében, először itt is az egyes csatorna műsorai domináltak, s az első helyi gyártású műsor viszonylag későn, négy évvel az indulás után jött létre. 2001-re a helyi gyártás már meghaladta a 33 százalékot. 3.3.4. RTP Açores Az Azori-szigetek (Açores) Portugáliához autonóm státusban tartozó szigetcsoport. Lisszabontól nyugati irányban 1300 kilométerre helyezkedik el az Atlanti-óceánon. Három szigetcsoportja, összesen kilenc szigete van, ezek közül az öt központin él a 36 A 2001-es népszámlálás adata. 34 lakosság nagy része. 2333 négyzetkilométeren, kilenc szigeten mindösszesen 241.763 lakosnak ad otthont.37 Fővárosa Ponta Delgada. Ezeket a földrajzi adottságokat kellett leküzdeni a sugárzás sikeréhez. Már 1964-ben készült felmérés a térség televíziós lefedhetőségéről. Négy évvel később a tanulmány gyakorlati megvalósíthatóságát tesztelték, s 1971-ben már az igazgatótanács elnöke hivatalosan bejelentette: az RTP a szárazföldi sugárzást ki akarja terjeszteni az Azori-szigetekre is. Végül a megvalósítás legelső lépéseként 1972-ben ötmillió escudós alapítványt hoztak létre. A madeirai regionális adó létesítésekor szerzett tapasztalatokat bár felhasználhatták, ez a feladat jóval nagyobbnak ígérkezett. 1975. augusztus 10-én kezdte meg működését két hónap kísérleti adással. Műsorkínálatában eleinte az RTP 1-es csatornájának jelenléte dominált, 70 százalékban, a helyi gyártás csak 15 százalékban képviseltette magát. 2001-re ez elérte a 23 százalékot. Két adó létesült ekkor a szigeteken: a Santa Bárbara (Terceira szigetén), és Barrosa (São Miguel). Ma 5 adóval és 35 átjátszóállomással rendelkezik, amely 100 százalékos lefedettséget biztosít. A természet ereje időnként megmutatta magát: a szél úgy megrongálta a santa bárbarai adót, hogy egy időre használhatatlanná vált, és a stúdiót egy hétre egy hotelbe kellett költöztetni; vagy amikor a terceirai képviselet technikai felszerelését és székhelyét földrengés pusztította el. Előfordult, hogy felfedezték: a talaj sem megfelelően szilárd az adótorony megtartására. 1984-ben először kapcsolódtak az USA-ba egy karácsonyi műsorral. Ennek jelentősége a nagyszámú portugál emigránssal való kapcsolatteremtésben áll, amelynek „lélektani” hatása ugyanolyan nagy jelentőségű, mint maga a technikai előrelépés.38 1985-ben az első saját gyártású filmsorozat, a Fekete Kendők (Xailes Negros) aratott hatalmas sikert. Később az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően nagy nemzetközi sikert is elért – még Finnországban is bemutatták. Az RTP Açores 1986 és 1995 között a sugárzott órák számát duplájára növelte, viszont a helyi gyártás 1995-ben még mindig csak 16 százalékot tett ki. A legfrissebb adatok 37 38 A 2001-es népszámlálás adata. Az emigránsok számáról lásd a mellékletben foglalt táblázatot. 35 szerint (2003-ban) azonban felülmúlta a 35 százalékot, az RTP 1-től átvett adások pedig mindössze 3 százalékot jelentettek! A további növekedés egyetlen lehetséges, és valóban hatalmas, még így is részben kihasználatlan piaca az amerikai kontinens, annak is északi része. Ezért fontos előrelépés volt, hogy 1987-től az adás szatelliten elérhető az Egyesült Államok, Kanada, a Bermuda-szigetek, Venezuela és Brazília területén. Nemzetközi fesztiválokon elnyert díjai között szerepel a legjobb képminőségért járó díj; a turista videók nemzetközi fesztiválján elért első helyezés; 1989-ben az Európai Parlament díja. Ma az RTP Internacional naponta sugározza az RTP Açores-től átvett hírműsort, így egymillió emigránshoz jut el az amerikai kontinensen, akik között különösen nagy számban vannak jelen a portugál szigetekről származóak. 3.3.5. RTP Internacional Ennek a csatornának nem kevesebb a törekvése, mint hogy az első portugál nyelvű, világszerte elérhető televízióként célközönségét, kétszázhúszmillió portugálul értő és beszélő embert fogjon egybe. Közöttük ötmillió emigráns van – a világ minden csücskébe szétszóródott portugál, akikhez és akikről szól. Az RTP Internacional a magyar Duna Televízió indulását 1992-ben alig hat hónappal előzte meg. Céljuk közös: a nemzeti identitásukat megőrzők tájékoztatása és színvonalas közszolgálati programok sugárzása. A legfontosabb törekvése az anyaország határain kívül élők tájékoztatása a hazai eseményekről, az ország bemutatása, és a Portugáliában élők hasonló tájékoztatása a kivándoroltak közösségeinek történéseiről; egyfajta élő kapcsolat megtartása jelenlétével, melynek legfontosabb eleme a közös nyelv és kultúra. „Legyen kapocs, amely összeköti a portugál közösségeket, a portugál kultúra képviselőit. Valósuljon meg benne az interaktivitás, a teljes lefedettség, minél kevesebb 36 reklámmal, legyen elérhető kedvező áron39, hogy minél többen élvezhessék” – áll törekvése a csatorna indulásakor kiadott tájékoztatóban. Az RTP Internacional műsorszerkezetében a portugál közösségek műsorai, ha nem is ugyanakkora mértékben, mint a hazai készítésűek, de közel hasonló súllyal vannak jelen. Rendszeresen jelentkezik hírműsorokkal az egyes volt gyarmatokról – ezen országok állami televízióival közvetlen együttműködésben dolgozik, programokat is átvéve – illetve az Azori-szigetekről és Madeiráról; az Egyesült Államokból, Brazíliából az emigráns közösség saját készítésű műsoraival. Szem előtt tartja azt is, hogy az adás jó eszköz Portugália külföldiekkel való megismertetésére és népszerűsítésére is – mint ahogyan én is nap, mint nap láthatom otthon. 3. sz. grafikon Az RTP Internacional sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1992 és 2003 között 2003 2001 2000 1999 1998 1995 1993 1992 0% 20% 40% 60% 80% Információ Sport Dokumentum Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Szórakoztató és zenei Reklám Egyéb 100% Amint a műsorszerkezetből kitűnik, az információs műsorok aránya az RTP 1-hez képest az évek során akár 50 százalékkal is magasabb. Ez nem is csoda, hiszen mint említettem, nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra hazai és nemzetközi vonatkozásban 39 A szokásos költségek kábeles és parabolaantennával történő elérés esetében. Interneten külön havidíj, amelyet az internetes szolgáltató állapít meg. 1999-ben az Egyesült Államokban a sugárzás kezdetekor kódolt volt a műsor, majd a kódolás rövid időn belül megszűnt. 37 is. A sportműsorok aránya 10 százalékos. Hasonlóan a szórakoztató- és zenei kategória is látványosan nagyobb teret foglal el, mint az RTP 1 műsorában, a fikció viszont jóval kevesebbet. Reklámot is sugároz, azonban ennek aránya külön nincsen feltüntetve (kivétel a 2003-as év; illetve értéke 1992 és 1995 között szinte elhanyagolható: 0,2-0,4 százalék), tehát az egyéb címszóban foglaltnak tekinthető. Meglepő lehet, de ennek a portugál közösségeket átfogó csatornának az ötlete már 1958-ban, egy évvel az RTP alapítás után felmerült. Természetesen a politikai környezet, a technikai és anyagi lehetőségek ekkor még nem tették ezt lehetővé. Az RTP Internacional 1992. június 10-én kezdte meg működését: két műholdról, napi hat órás műsort sugározva, Európa és Afrika teljes területén és Ázsia egy részén. Egy év múlva négy műholddal, napi 12 órát sugárzott. Kétmillió otthonba ért el. 1995-ben vált 24 órássá az adás. 1997-re már a nap huszonnégy órájában sugárzott kilenc műholdról; valamint földi sugárzással, kábelen, MMDS és DTH rendszeren is elérhető volt. Elindult az internetes oldala. Mint a világhálós megjelenésről szóló 3.5.2. számú fejezetben részletesen említem, az RTP Internacional egy kiváló kezdeményezéssel az interneten is igyekszik kapcsolatot létrehozni a világ minden részén elő portugálok között. 1999-ben az Egyesült Államok rendszerbe kapcsolódásával elérte a globális lefedettséget.40 2004-ben megtörtént a teljes átállás digitális sugárzásra. Jelenleg a következő öt műholdról érhető el szabadon, azaz kódolás nélkül: Európában a Hotbird 4-ről, az Egyesült Államokban és Kanadában az AMC 4-ről, az Intelsat 805-ről az egész amerikai kontinensen, az Intelsat 907-ről Afrikában és az Asiasat 2-ről Ázsia41 és Ausztrália területén; továbbá 2001 óta – térítés ellenében – az interneten is (www.jumptv.com) 42. A csatorna beállításának technikai feltételeit ismertetik az RTP honlapján. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre is megtalálhatunk válaszi. A műsorok nagy része az RTP 1-től származik. A program több esetben meg is egyezik, mint például a délelőtti és délutáni szórakoztató műsor, a reggeli, déli és esti híradó esetében. A műsorszerkezetet az időeltolódások figyelembevételével, az egyes kontinensek főműsoridejéhez igyekeznek igazítani. 40 http://programas.rtp.pt/canais-tv/rtpi/historico.php?canal=5, Letöltés: 2005. 04. 03. Ázsiában már 2000-től elérhető digitálisan. 42 Dossier de Apresentação; RTC Direcção Comercial, 1997 június 41 38 A legújabb esemény, hogy 2005. március 7-től a program a főműsoridőben háromfelé válik szét: Európa és Afrika az eredetit tartja meg, miközben Ázsia és Amerika területén más. Ezek az átállások automatikusan történtek meg a szatellitrendszer beállításain keresztül. 3.3.6. RTP África A közszolgálati televízió afrikai csatornája az ottani volt gyarmatok a 30 millió főt43 meghaladó lakosságát célozza meg 1997 óta, illetve azt az országot, ahol Afrikában ma a legtöbb portugál emigráns él: Dél-Afrikát. 1997. március 7-én kezdte meg működését. Célja ugyanúgy az általános regionális tájékoztatás, mint a szigetek csatornáinak esetében. Az RTP is elérhető a kontinensen, földi és műholdas megoldással, illetve kábelen. A volt afrikai gyarmatok történelmi, gazdasági kapcsolataik révén még ma is igen szorosan kötődnek Portugáliához. Említsük meg, melyek is ezek: Angola, Mozambik, São Tomé és Príncipe szigetei, a Zöld-foki Köztársaság és Bissau-Guinea. Nemzetközi szervezetbe is tömörülnek, melynek neve PALOP – Países Africanos de Língua Oficial Portuguesa (Portugál Hivatalos Nyelvű Afrikai Országok). A portugál emigránsok száma több mint félmillió Afrikában, 92 százalékuk DélAfrikában él. A televízió célközönsége összesen tehát hat ország. Az afrikai vendégmunkások és betelepülők Portugáliában igen nagy számban vannak jelen, ezért igyekeztek itt is mihamarabb lehetővé tenni az RTP África kábeles elérését. Az adás az Internacionalhoz hasonlóan, oda-vissza működik, azaz nem csak az országuktól elszakadtaknak, hanem a portugáloknak is ablakot nyit a külföld felé. A csatornáról meglehetősen szűkszavú beszámoló áll rendelkezésünkre és néhány adat a programszerkezetről, amelyeket a mellékletben táblázatba foglalva láthatunk. Érdekesség az Azori-szigetek és Madeira televízióihoz képest, hogy a saját, helyi gyártás sokkal nagyobb arányú a műsorszerkezetben: 2003-ban majdnem 95 százalék. 43 A Világ országai, 2000 39 3.3.7. RTP N Az RTP N, azaz Notícias (hírek) az egész ország területén, a szigeteket is beleértve, kábelen fogható csatorna. Elődje az NTV, amely az RTP részeként a portói központból sugárzott műsorokat az egész ország területére. A 2004. márciusától érvényes névváltoztatás a közszolgálati televízió teljes arculatváltásával és belső átszervezésével van kapcsolatban. Mint hírcsatorna, főként információs magazinokkal, vitaműsorokkal, és Portugália régióinak szóló híradóval jelentkezik. Elutasítja a szenzációhajhász stílust, új nézőpontot és hiteles, minőségi tájékoztatást kínál, kifejezett szándéka egy, a szórakoztató műsorok területén is igényes közönség elérése. Újdonsága miatt nagyon kevés adat áll róla rendelkezésre. Megtudhatjuk róla, hogy átlagos napi közönsége 1.262.400 fő – a 2005 első negyedéves adatok szerint44, amely főként a napi három híradónak köszönhető. 3.3.8. RTP Memória Mottója: „Vale a pena recordar” – Érdemes emlékezni. „Olyan hely akar lenni, ahol újra élvezhetjük az RTP nagy pillanatait és újra találkozhatunk híres arcaival és főszereplőivel. Múlt és jelen is egyben, hiszen emlékeinkből épülnek fel mindennapjaink.”45 Létrehozása a közszolgálati médium modernizációjának és átalakulásának integráns részét képezi, amelyet kifejezetten hangsúlyoznak is: a 2004 szeptemberében megjelent tájékoztató szerint széles közönségnek szánt, színvonalas műsorokat bemutató csatorna, amelyek elsősorban az RTP hatalmas archívumát hivatottak felhasználni és kihasználni, a majd’ fél évszázados működés, folyamatos sugárzás termését. Ez mára az 44 Az RTP negyedéves nézettségi eredményeinek közleménye, http://www.rtp.pt/wportal/grupo/audiencias/index.php, Letöltés: 2005. 04.18. 45 A csatorna arculata (Perfil do canal), http://programas.rtp.pt/canais-tv/rtpmemoria/perfil.php?canal=9, Letöltés 2005. 04. 20 40 audiovizuális történelem valódi különlegességeit és ritkaságait is tartalmazza – megéri hát emlékezni. A közszolgálati televízió legfiatalabb csatornája, amely kábelen fogható az egész ország területén. Sok kutatás, tanulmány és számos probléma leküzdése előzte meg a 2004. október 4-ével induló rendszeres adást, s december 6-án már eljutott valamennyi portugál nézőhöz. Célközönsége igen széles, korcsoport szerint főműsoridőben főként a huszonöt és ötven év közöttiekre számítanak, főműsoridőn kívül akár már tizennyolc és ötvenöt év közé nő a kívánt elérés. 2005 márciusának végén már napi több mint egymillió nézővel számolhat az RTP saját közlése szerint. A Memória elindítása semmilyen külön pénzügyi terhet nem jelent az RTP összköltségvetésében, mivel önfenntartó és mindenekelőtt belső forrásokat használ. Ez most is különösen fontos, amikor már láthatóvá válik, hogy a sikeres átszervezés és ésszerű gazdálkodás révén a hatalmasra felhalmozott adósságból sikeresen lábal ki. Végül, az egyes csatornák áttekintése után, a fejezet zárásaként együtt ábrázolom az RTP csatornái által összesen sugárzott órákat a legelső, 1962-es évkönyvben szereplő adattól a legfrissebb közölt adatig.46 (Az RTP N és a Memória újdonságuk miatt nem szerepelnek.) Látható, hogyan fejlődött a kezdetektől egyenletes mértékben, majd az 1980-as évektől dinamikusabban a műsorsugárzás. Az újabb, regionális és tematikus csatornák a már említett technikai és programszerkezeti sajátságok miatt kezdettől magasabb éves óraszámmal működnek. Az is kitűnik, hogy az adók 2001-től már állandó sugárzási szintre állnak be, amely a programszerkezet kialakulását és rögzülését, s hasonlóképpen a megfelelő technikai feltételek létrejöttét együttesen jelenti. 46 Források: az RTP évkönyvei 1962 és 2003 között 41 Az RTP csatornái által sugárzott műsorok 1962 és 2003 között (óra) 3. grafikon 10000 8000 6000 4000 2000 0 1962 3.4. 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2001 RTP 1 RTP 2 RTP Madeira RTP Açores RTP Internacional RTP África 2003 Nézettségi adatok 3.4.1. 2004 a világ televíziózásában47 Az Eurodata adatai szerint a 2004-es évben a televíziónézés ideje Ázsia kivételével minden más kontinensen nőtt. Hatalmas népessége miatt ez a kontinens kiegyensúlyozta a naponta átlagosan tévé előtt töltött órák számát, amely így tévénézőnként 3 óra 7 percet ért el. Ha részleteiben nézzük, a legtöbbet tévéző kontinens Észak-Amerika: ott a napi átlag 4 óra 28 perc. Nyugat-Európában is csökkent a tévénézésre fordított idő, Európa többi részén pedig 3 óra 43 perc; Latin-Amerikában 3 óra 16 perc, a Közel-Keleten ennél 2 perccel több, végül az átlagot leginkább megközelítő Dél-Afrikában 3 óra és 9 perc. A műsortípusok között a fikció vezet – ez az összes program 46 százaléka világviszonylatban (ezen belül a sorozatok népszerűbbek, mint a filmek), majd követik a szórakoztató műsorok 36 százalékkal, és az információs műsorok 18 százalékkal. A szórakoztató kategóriában továbbra is népszerűek a valóságshow-k, azonban 2003hoz képest világviszonylatban 15 százalékot esett részesedésük. Az athéni olimpia, a Portugáliában rendezett futball Európa-bajnokság és a 2006-os világbajnokság előkészületei a sportműsorok mennyiségének érthető növekedését hozta. 47 http://www.marktest.com/wap/a/n/id~7a9.aspx, Letöltés 2005. április 25 42 Érdemes megjegyezni, hogy Latin-Amerikában a fikciós műsorok aránya, amely kategóriának legnagyobb része természetesen szappanopera, kiemelkedően magas, 65 százalékot tesz ki. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a dél-amerikai országok közül főként Brazília hatása a portugál televíziózásban erősen érezhető.48 3.4.2. Az RTP nézettségének alakulása A portugálok otthonaiban, mint arról saját szememmel is meggyőződhettem, nagyon ritka, hogy csak egyetlen televíziókészülék kapjon helyet. A tévénézés sok esetben háttérműsor-használatot jelent, ez esetben akár hosszú órákon át. A konyhában szinte kivétel nélkül van tévé. A legfontosabb családi étkezés, a vacsora ideje alatt sugározzák a híradót – a közszolgálati csatornán, valamint a két szabadon fogható kereskedelmi adón is – 20 órai kezdettel. Magyar viszonylatban igen hosszúak: nem adják alább 60 percnél. A kereskedelmi tévékben rendszerint ezután következnek a nagyon népszerű, naponta sugárzott sorozatok, szappanoperák fejezetei és az aktuális valóságshow adása. Mindez éjfélig, fél egyig is eltart. Úgy is mondhatjuk, a programot a kialakult életritmus szerint alkották meg, így a család együtt nézi és kommentálja a híreket, a legfiatalabbakat szinte belenevelve ebbe a szokásba. A nappaliban természetesen szintén van tévé, ahogyan legtöbbször a gyerekek szobájában is (és ahány gyerek, annyi „személyi tévé”). A Mediamonitor 2004 január-október közötti mérése szerint49 a portugálok naponta átlagosan 212 percet fordítanak tévénézésre. (Az 1992-es évben a tévénézésre fordított idő még csak 165 perc volt, 1999-ben lépte át a 200-at.) Ha a részletekbe pillantunk, az érték kiugróan magas az 55-64 éves és a 64 év feletti korosztály, a háziasszonyok és az alacsonyabb társadalmi státusúak körében. A legkevesebbet a 25-34 közöttiek néznek tévét. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalok aktívan, nem televíziózással töltik az idejüket, míg az idősebb korosztály, főként a nyugdíjasok, már jóval több időt töltenek otthon, s ennél valamivel kevesebbet, de az átlagnál többet a háziasszonyok. De mennyire tudható ez be a magasabb készülékszámnak? Gondoljunk bele: mi, magyarok átlagosan napi 271 percet tévéztünk 48 Szinte nincs olyan általános tematikájú tévéadó – jelenleg az RTP éppen kivétel ez alól – ahol ne lenne a programban brazil szappanopera. A művek eseményfolyama, a bennük szereplő színészek magánélete a mindennapi bulvársajtóban is kiemelt helyen szerepel. 49 http://www.marktest.com/wap/a/n/id~66a.aspx, Letöltés 2005. 04.13. 43 a 2004-es évben50, pedig az otthonok többségére nem jellemző, hogy három tévével rendelkezzen. Valószínűbb, hogy a televíziós kínálat és az életritmus a „felelős”. A közszolgálati televízió 1992-től két szabadon fogható kereskedelmi adóval osztozik a közönségen. Az ennek a jelentős változásokat hozó tizenkét éves időszakban lezajlott közönségarány-változást megismerhettük a 2.2.3.-as fejezetben. Most tekintsük át a 2005. áprilisi, legfrissebb eredményeket. Röviden szólok a legnézettebb műsorokról is. A Marktest honlapján51 közölt, a Marktest és a MediaMonitor közös felmérése alapján 2005 áprilisában a share a következőképpen alakult: 4. sz. grafikon 2005 áprilisi share (százalék) 14,6% 23,8% 4,7% 27,6% 29,3% RTP 1 A Dois TVI SIC Videó, egyéb 2005 első negyedévéhez képest április a TVI, valamint a kábelcsatornák és videó kategóriájának kismértékű növekedését hozta, a többi értelemszerű csökkenésével szemben. Így a három vezető csatorna részesedése közeledett. A legnépszerűbb műsorok között – természetesen – továbbra is a futball vezet. A hó 15 legmagasabb nézettségű műsorából 12 futballmeccs volt, a lista végén megjelenő kivételek két sorozat és egy hírműsor. E között a 15 műsor között 7-7 az RTP és a TVI, 1 pedig a SIC műsora; az első 3 helyen az RTP áll (a share értéke a lista legelső műsora esetében 54,4 százalék). 50 51 Az AGB Hungary adata http://www.marktest.com/wap/a/n/id~7bd.aspx, Letöltés: 2005. 05. 03. 44 Az RTP esti híradójával napi viszonylatban 10-11 százalékos átlagos share-t ért el a hónap során. Ezzel az eredménnyel a legtöbb esetben az első öt műsor között az ötödik helyen szerepelt, illetve előfordult az is, hogy nem jelent meg.52 Akkor került első helyre RTP-s műsor, ha – mint várható – futballt láthattak a portugálok a programban. Ebben az esetben pedig kivétel nélkül a legnagyobb közönségarányt tudhatta magáénak. Az RTP dicsőségét némileg csökkentendő azonban azt is meg kell jegyeznünk: ha a meccset kereskedelmi csatorna közvetítette, a share természetesen ott volt a legnagyobb. Ez arra is enged következtetni, hogy a nézők egy része nem a csatorna alapján, hanem inkább az őt érdeklő műsor szerint választ. A látottak alapján azt vonhatjuk le, hogy a közszolgálati csatorna a hírműsorok terén és a sportműsorok közvetítésével (azaz leginkább a futballmeccsekkel) érhet el nagyobb részesedést. De amíg a szappanoperák és a valóságshow-k hódítják meg az átlagnézőt, elmarad a kereskedelmi adók mellett. Nézői az igényes műsorokat előnyben részesítők, illetve a híradó kedveltségére utalva, a megbízható, hiteles információt kedvelők közül kerül ki hosszú távon. A szenzációhajhász stílustól mentesen, a közszolgáltató igényességével készített programok mindig számíthatnak egy stabil közönségre. 3.5. Az RTP arculata A sajtóban és az interneten használt egységes vállalati jelkép, a logó a médium azonnali beazonosítását, felismerését teszi lehetővé. Mint tudjuk, a kép “bevésődése” a fogyasztók, jelen esetben nézők elméjébe, igénybe vesz egy bizonyos időt. Az RTP utóbbi náhány évének útkeresését többszöri arculatváltás is kísérte, amely kevésbé volt szerencsés ebből a szempontból. Az RTP új jelmondata a 2002-vel indult átszervezés óta a következő: RTP – A televisão de todos, e de cada um (RTP – mindenki televíziója, és az egyes ember televíziója). Ezzel ismételten a közszolgálati funkciót emeli ki, egyben hangsúlyozottan az új arculathoz kapcsolja azt. Amennyiben az új, modern arculat továbbra is az eddigiekhez hasonlóan következetesen módon kerül alkalmazásra, megszilárdulása nem kétséges. 52 A Híradó (Telejornal) napi átlagos nézőszáma 2005 első negyedévének adatai alapján: 1 millió 211 ezer. Forrás: Marktest, MediaMonitor 45 3.5.1. Fő logója Az itt bemutatott általános logó háromféle színt használ: sötétkék, középkék, világoskék és betűszínként fekete. A sávokból álló kép földgömböt idéz, amely például a híradó bevezető pillanataiban is megjelenik. A logó viselkedését nyomtatott formában különböző háttereken részletesen bemutatják a televízió honlapján, az arculati elemek leírása alatt.53 A logót két változatban készítették el: az „A” verzióban a szöveg a csatorna szimbóluma mellett látható, a „B” esetében mellette. Az elsődleges használatra az „A” változat szolgál, helyszűke estén vagy az adott dokumentum formai sajátságai miatt alkalmazandó a „B”. Mindkettőnél hétféle viselkedését mutatják be a képnek: fehér háttéren az eredeti szín, fekete háttéren az eredeti szín, fekete-fehér fehér háttéren, a logó annak színével megegyező háttéren, illetve egy színű változatban; fotó előtt és változó háttérszínnél. Fekete-fehéren ennek megfelelően háromféle különböző intenzitású szürke árnyalatból áll (20%-os, 50%os, 90%-os), vagy fekete alapon ezeknek az ellentéteiből: 10%, 50%, vagy 80%. Ezeket a változatokat az egyes csatornák logóinak esetében már láthattuk az előző fejezetben. A regionális és tematikus csatornákat a név feltüntetésén kívül egyedi színük különbözteti meg, amint azt az adott fejezetek elején szintén bemutattam. A belső kommunikációban is következetesen alkalmazásra kerül az új koncepció. Formátumára vonatkozóan kikötötték az arial narrow betűtípus használatát. A logók kicsinyítését el kell kerülni, amennyire lehetséges; a legkisebb elfogadott méret négy milliméterben van megadva. A margók mérete is rögzített. A munkatársakat az intraneten külön figyelmeztetik, hogy tartsák be az egységes elveket, mivel az a vállalati imázs része, nem csak egy egyszerű rajz; a vállalat értékeit és kultúráját fejezi ki. Külön egységes betűtípust használ az adminisztratív és pénzügyi dokumentáció is. 53 http://www.rtp.pt/wportal/press/fxs_docs/rtp_kit.pdf, Letöltés: 2005. 02. 20. 46 3.5.2. A portugál közszolgálati televízió megjelenése a világhálón A világhálón való megjelenés, legyen szó bármilyen intézményről vagy akár egy személyről – egyre inkább az alapvető kommunikációs területek közé tartozik. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy manapság aki nem képviselteti magát ilyen módon is, hátrányt szenved. Ez egy állami, hangsúlyozottan közszolgálati, s különösen egy média területén tevékenykedő szervezet számára még sokkalta fontosabb. Az RTP ezt a feladatot kiválóan teljesítette. Honlapján (http://www.rtp.pt) megtalálható úgy a közszolgálati rádió, mint a televízió teljes műsora napi és heti bontásban, a szintén a mindkét médiumot érintő programajánló, műsorlista, keresési lehetőség különböző kritériumok szerint. Az alábbiakban a rádió honlapjának leírásától eltekintek, azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a televízióéhoz hasonlóan nagyon igényes és gazdag. Az RTP programjait a lehető legteljesebben mutatja be, minden egyes csatornát érintve. A programok különböző kategóriák és rendező elvek szerint kereshetők is. RealOne Playeren és Windows Media Playeren a világhálóról hallgathatók a rádiók adásai, és láthatók egyes tévéprogramok, mint az RTP 1 déli és esti híradója, a kettes csatorna híradója, sporthíradó és regionális híradó, a mi „Uborka” című műsorunkhoz hasonló politikai szórakoztató műsor, valamint nézhető sportműsorok legjobb pillanataiból készült válogatás. A honlapnak elsősorban információszolgáltatói funkciója fontos az említett programismertetésben és a napi hírek vonatkozásában: olvashatók hazai és külföldi napi hírek a gazdaság, a kultúra és a sport területéről (a Lusa állami hírügynökségtől), időjárásjelentés, a televízióban is bemutatott forgalomelemzés Lisszabon és környékeszerte felszerelt forgalomfigyelő kamerák által. Egyes kiemelkedő témákban – mint az iraki háború, vagy II. János Pál élete és munkássága – úgynevezett dossziékat, fotó- és cikkgyűjteményeket olvashatunk. Szórakoztató részében – a nyereményjátékoktól a horoszkópig – mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Gyerekeknek szóló oldala kifejezetten szórakoztató és hasznos is, vetélkedőkkel és fejlesztő feladatokkal, amelyek nem kötnek túlzott mértékben az internethez. Az RTP Internacional online virtuális közösséget kínál a világban szétszórtan élő portugáloknak, akik láthatóan ki is használják a lehetőséget. Ezek tulajdonképpen olyan portugál családok bemutatkozásai, eredetük és akár szabadidős tevékenységeik 47 felsorolásával, akik az RTP Internacional révén (is) kapcsolatot keresnek egymással; könnyen kereshetők kontinensek és országok szerint, és megteremtik a lehetőséget a kapcsolatfelvételre. Ez egy egyedülálló kezdeményezés, amely nyugodtan említhető példamutatásként és a közszolgálat eredeti megvalósításaként. RTP – A jövő címmel imázshirdetést is láthatunk. A honlap legújabb eleme egy Lisszabon-térkép, amely segítségével könnyen eljuthatunk a televízió új székházához. Még kidolgozásra vár a hírlevél, a fórum és a hirdetési feltételek online elérhetősége. Kérdésekkel, javaslatokkal fordulhatunk az RTP szakembereihez és a honlap szerkesztőihez. Összességében elmondható, hogy a közszolgálati televízió honlapja nagyon igényesen szerkesztett, jól átlátható és könnyen kezelhető; céljának tökéletesen megfelel. Napi böngészésre és tájékozódásra alkalmas, felkelti az érdeklődést az RTP programjai iránt. 3.5.3. Az RTP-ről alkotott kép a nézők tükrében – nem reprezentatív saját kutatás alapján54 Portugál barátaimnak, ismerőseimnek tettem fel a következő kérdéseket: Melyik a kedvenc tévécsatornájuk? Miért az? Az RTP csatornái közül melyik a kedvencük? Mondjanak öt szót, amelyek az RTP említésekor az eszükbe jut! Rákérdeztem arra is, hány tévékészülékkel rendelkeznek otthonaikban, az előbb említettek okán. Ezzel elsősorban az volt a célom, hogy az RTP-vel kapcsolatos asszociációkat kiderítsem: milyen kép él az emberekben a közszolgálati csatornáról, milyen értékeket vagy éppen hiányosságokat tulajdonítanak neki; hiszen ez is az arculat része. Harmincan válaszoltak; a felmérés természetesen nem reprezentatív. A legfiatalabb közülük a tizennyolc évesnél fiatalabb korosztályból került ki, a legidősebb az ötven év felettiből, nők és férfiak vegyesen. Lakóhelyüket tekintve nagyjából egyenletes a faluban, kisvárosban és a fővárosban élők aránya (bár Portugáliában ez kicsit különbözik a magyar értelmezéstől).55 Mint a portugál gyakorlatról általánosságban írtam, a háztartás két-három televíziókészülékkel rendelkezik. Nincs ez másként a megkérdezettek otthonaiban sem: 54 A kérdőív eredetijét portugál nyelven, valamint magyar fordítását lásd a mellékletben. Portugáliában egy faluban élő is élhet városi módon; a távolságok leküzdése a mindennapok része, az sem jelent gondot, ha a munkahely 20-30 kilométerre van. Vidéken az autó használata sokkal elterjedtebb, mint a tömegközlekedés. 55 48 a harmincból egyetlen személy mondta, hogy a lakásban mindössze egy készülék található; négy háztartásban van kettő; a többi esetében három, vagy akár annál több! Helyük tipikusan a konyha, a nappali, a hálószoba. A válaszadók a tévézéssel töltött idő vonatkozásában a nemzeti átlag alatt maradnak. Az RTP kedvelői vannak a legtöbben a megkérdezettek között. Míg az RTP-t kedvencként kilencen, a második helyen szereplő kábelen fogható csatornákat és a TVI kereskedelmi adót heten jelöltek meg. (A kábeltelevízión belül ketten kiemelték az Odisseia nevű adót, amely profiljában a Discovery Channelhez vagy a National Geographic-hoz hasonlítható. A SIC kábelen fogható hírtévéjét, a Notíciast is ketten említették.) Ezt követik a másik szabadon fogható kereskedelmi csatornát, a SIC-et kedvelők öt fővel; két válaszadónak pedig nincsen egyetlen preferált csatornája sem, ők a mindenkori program szerint választanak. Az RTP-t megjelölők közül négyen a kettes csatornát említették kedvencként, amely eredmény különösen jónak tűnik annak fényében, hogy – ahogyan a 3.3.2. számú fejezetben említettem – a rétegműsorokra koncentrál. A nyilatkozók kevés kivétellel pozitív szavakat használtak az RTP-re; a leggyakrabban megjelenő három kifejezés: a minőség, információ és az állami (vagy nemzeti). Az információ említésekor a legtöbb esetben kapcsolódik hozzá a megbízhatóság, hitelesség. Ezek szerint az emberek még mindig a tájékoztatás és főleg a hivatalos, hiteles tájékoztatás képviselőjének tekintik a közszolgálati tévét. Ez összecseng azokkal az adatokkal is, amelyek szerint a legnézettebb műsora az esti híradó. Az RTP kapcsán a minőség kérdését érintő legszabatosabb megfogalmazást idézem: „Ez az a csatorna, amely igazi szolgáltatást nyújt a nézőnek, mert itt a legkevesebb a televíziós szemét.” Értelmezhető tehát ezek szerint a kereskedelmi televíziók értékeivel szembenállónak is az, aki az RTP-t választja? Bizonyos értelemben igen. Megjelent a véleményekben, hogy kevesebb benne a reklám, minőségiek a műsorok, igényesebben válogatottak és kevésbé fontos számára a nézettség – azaz mivel nem kell harcolnia a nézőkért, megteheti, hogy kisebb nézettségű rétegműsorokat, de valódi minőséget adjon. Az alacsony nézettség más esetben hátrányként is felmerült, azonban ezt mindössze ketten említették. Egy másik véleményt külön kiemelek itt, amely az eddig elmondottakkal ugyan nem szembeállításként, mégis különlegességként jelentkezik: dinamikusnak, intelligensnek és 49 fiatalosnak írja le az adót. Úgy látszik kevesen, de vannak, akiknek a számára a csatorna átalakulása óta élő új arculat ennyire megnyerőnek bizonyult. Azt gondolom, ez a vélemény további reményre ad okot és lehetőséget; nem kétséges, hogy a megkezdett úton tovább haladva a közszolgálati televízió újabb sikereket érhet el Elmondhatjuk tehát, hogy a nézőkben az RTP-ről kialakult kép összességében pozitív. Eredményei a nagy múlt és a felhalmozott szakmai tudás és igényesség örökségei mind a mai napig; ezek a jelenben is értéket közvetítenek. A televízió általános helyzetének tekintetében is biztató: sokan előnyben részesítik a minőségi műsorokat a kevésbé igényes programok előtt. 50 IV. A portugál televíziózás jövője – tendenciák, következtetések Az RTP 2004-re pozitívan stabilizálta pénzügyi helyzetét és elindult a további fejlődés útján. Mint említettem, a jelenlegi elnök mandátumát 2007-ig meghosszabbították, s ez a következetes vezetői munka megvalósulása miatt igen fontos – az eddig elért eredmények alapján feltétlenül bizakodásra ad okot. A portugál közszolgálati televízió 2007-ben fél évszázados fennállását ünnepelheti. Ez az esemény kétségkívül jó alkalmat szolgáltat majd a múlt értékeinek felidézésére, az elemzések elvégzésére és a megfelelő következtetések levonására. Az áttekintés eredményeként remélhetőleg végre kézbe vehetünk olyan, a televíziót bemutató beszámolót, dokumentumot – könyvet –, mint amilyet például a Magyar Televízió készített negyvenéves fennállására, és Duna Televízió tizenkét éves jubileumára.56 Portugália hazánkéhoz hasonló földrajzi, népességbeli adottságai, gazdasági potenciálja és az állami berendezkedés sok megegyező eleme lehetőséget ad arra, hogy a média és a televíziózás területén is párhuzamot vonjunk a két ország között. Az Európai Unió tagjaként már nekünk is ugyanazok a jogaink és kötelezettségeink. Megfigyelhetjük tehát, hogyan használták, illetve oldották meg ezeket a portugálok. Megállapíthatjuk, hogy a portugálok a közmédia területén előttünk járnak – úgy egy sikeres és nyereséges köztelevízió létrehozásában és működtetésében, mint a műsorszórás területén, a lefedettség tekintetében. Az 1992-től bekövetkezett változások, amelyek átformálták a portugál televíziós piacot, új stratégia kialakítását tették elkerülhetetlenné. Az RTP megtalálta a helyes utat: az erős, megbízható közszolgáltatói médium alapját a sugárzott műsorok jellege, a csatorna új arculata, valamint pénzügyi helyzetének kiegyensúlyozása, következetes és szigorú gazdálkodása képzi. Azon törekvések, amelyek Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek, s a közszolgálati televíziózás kiteljesítését kívánják elérni, mint például a közszolgálati tévék tematikus csatornáinak elindítása – amelynek fontosságát nálunk az MTV évek óta, a Duna Televízió néhány hónapja hangsúlyozza – ott már évekkel ezelőtt megvalósultak és sikeresen működnek. 56 MRT, MTV, MTV Rt. 1957-1997, kiadta a Magyar Televízió Rt. (1997); Csillagösvényen – A Duna Televízió első tizenkét éve, kiadta a Duna Televízió Rt., 2004 51 A jövőbeni szorosabb portugál-magyar együttműködés alapjai már állnak, hiszen az RTP és a Magyar Televízió az Európai Műsorszóró Szövetség (EBU) és a Nemzetközi Rádió- és Televízió Egyetem (URTI) közös tagjaként, valamint az 1992 elején aláírt együttműködési egyezmény révén már régóta kapcsolatban vannak. A Duna Televízióval 2004 májusában indult meg az együttműködés Luís Filipe Castro Mendes nagykövet úr látogatásával. Az RTP működése a világ televíziózásának jövőbeni, egyik sikeresen járható útját mutatja. Megismerése és a magyar gyakorlatba való beemelése segítheti a hazai elképzelések gyakorlati megvalósítását. A portugál minta mind a törvényalkotók, mind a konkrét szakmai munkavégzés számára fogódzót nyújthat. Bízom abban, hogy dolgozatom elkészítésével hozzájárultam a portugáliai tapasztalatok feltárásához és megismeréséhez. Meggyőződésem, hogy más európai kisnemzetek médiájának hasonló bemutatása, megismerése is elősegítheti a magyar televíziózás rendszerének alakítását, sikerét. 52 V. Felhasznált források 1. 15 Anos da RTP Madeira (Az RTP Madeira 15 éve), Edição TV Guia, Lisszabon, 1988, 7 oldal 2. A Világ országai, Topográf Térképészeti Iroda, Budapest, 2000, 287 oldal 3. Azinheira, Nuno; Brito, Paula: Almerindo Marques lidera RTP até 2007 (Almerindo Marques 2007-ig vezeti az RTP-t), Diário de Notícias napilap, Lisszabon, 2005. április 12. 4. Birmingham, David: Portugália története, Pannonica Kiadó, Budapest, 1998, 166 oldal 5. Braumann, Pedro Jorge: O mercado audiovisual em Portugal e os possíveis cenários para a evolução da RTP (A portugál audiovizuális piac és az RTP fejlődésének lehetséges formái), Revista Tendências (Tendências folyóirat), 138-145. oldal, Edição da Associação Portuguesa para o Desenvolvimento da Comunicações, Lisszabon, 1997. szeptember, 198 odal 6. Cádima, Francisco Rui: Os novos media em Portugal, (Az új média Portugáliában), Revista Tendências (Têndencias folyóirat), 130-133. oldal, Edição da Associação Portuguesa para o Desenvolvimento da Comunicações, Lisszabon, 1997. szeptember, 198 odal 7. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest, 2003, 454 oldal 8. Horvát János: Televíziós ismeretek, Média Hungária, 2000, 151 oldal 9. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002, 508 oldal 10. Lopes da Silva – Teves, Vasco Hogan: Vamos Falar da Televisão (Beszéljünk a televízióról), Livros RTP, Editorial Verbo, Lisszabon, 1971, 188 oldal 53 11. Lopes, Felisbela: O Telejornal e o Serviço Público (A Híradó és a közszolgálat), Minerva, Coimbra, 1999, 202 oldal 12. 2004-03-31 Mudança da Estação (A 2004 március 31-el történő változások a televízióban) – információs kiadvány, Edição RTP, Lisszabon, 2004 március 13. Pina, Luís de: Panorama do cinema português (A portugál film panorámája), Edições Terra Livre, Lisszabon, 1978, 166 oldal 14. Portugália, Útitárs sorozat, Penemex – Grafo Budapest, Budapest, 2002, 480 oldal 15. 15. Revista Comunicações (Kommunikáció folyóirat) a) RTP: nova empresa velha? (RTP: új-régi vállalat?) 114-117. old., 2002 december, 17. évfolyam, 136. szám b) A „nova” televisão pública (Az „új” közszolgálati televízió) 30-33. oldal, 2003 augusztus-szeptember, 18. évfolyam, 144. szám c) „Quando cheguei, a RTP tinha uma crise de identidade” (Mikor érkeztem, az RTP identitás-válságban volt – Interjú Almerindo Marquessel) 20-24. oldal, 2004 július, 18. évfolyam, 153. szám d) RTP Finalmente Rentável (Az RTP végre nyereséges) 130-131. oldal, 2004 november, 18. évfolyam, 155. szám 16. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004, 242 oldal 17. RTP Évkönyvek 1962 és 1999 között; RTP saját kiadás, Lisszabon, 270 és 352 oldal közötti terjedelem 18. Évkönyvek Planeta RTP néven (Az RTP világa) 2001 és 2003 között, CD-rommal 19. RTP – 35 Years of Experience (1957-1992), (RTP - 35 év tapasztalata), RTP External Relations Department, Lisszabon, 1992 március, 7 oldal 54 20. Teves, Vasco Hogan: História da televisão em Portugal 1955/1979 (A televízió története Portugáliában 1955-1979 között), TV Guia, Lisszabon, 1998, 303 oldal 21. Vale a pena recordar – RTP Memória (Érdemes emlékezni) – Információs kiadvány az RTP Memória csatornáról, Serviço Público de Televisão S.A., Lisszabon, 2004 szeptember 22. Zöld könyv az információs társadalomról Portugáliában; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Országos Rádió és Televízió Testület, HÉA Stratégiakutató Intézet; Budapest, 1998, 153 oldal A világhálóról: http://kommunikacio.transindex.ro http://www.agb.hu http://www.anacom.pt http://www.bocc.ubi.pt http://www.dunatv.hu http://www.eurpoa.eu.int http://www.ics.pt http://www.marktest.com http://www.mediakutato.hu http://www.ortt.hu http://www.rtp.pt http://www.sic.pt http://www.tvcabo.pt http://www.tvhistory.tv http://www.tvi.pt 55 VI. Mellékletek 56 6.1. Kérdőív 6.1.1. Portugál nyelvű eredeti Questionário sobre a televisão e a RTP Faça o favor de preencher o questionário, que dá uma ajuda imensa ao completar a minha tese sobre a RTP. O questionário é anonimo, os dados básicos servem a analização geral. Escolha entre as respostas, marcando a mais próxima da sua opinião. Faça a sua resposta bem visível. Obrigada! 1. Quantas horas vê televisão por semana? 2. Quantos aparelhos tem na sua casa? 1 3. 2 3 ou mais Onde tem o(s) aparelho(s) de televisão? Sala de estar Cozinha Quarto de dormir Outro: 4. Qual é o seu canal nacional preferido? Escolhe apenas 1. SIC TVI RTP Canal da TV Cabo Diferente: 5. Porque é este canal o seu preferido? (em poucas palavras) 6. Qual é o seu canal preferido entre dos canais da RTP? Escolhe apenas 1. 57 RTP 1 RTP 2 RTP Açores RTP Madeira RTP Internacional RTP África RTP N RTP Memória 7. Porque é este canal o seu preferido? (em poucas palavras) 8. Ao ouvir “RTP” quais palavras associa? Mencione 5. Dados Pessoais 1. Idade: abaixo de 18 entre 19 – 25 26 – 39 40 – 49 50 – 59 acima de 60 2. Sexo: Masculino Feminino 3. Você mora... numa aldeia numa vila numa cidade em Lisboa MUITO OBRIGADA PELO SEU APOIO À MINHA TESE! ENVIE PARA: [email protected] E POR FAVOR ENCAMINHE PARA OS SEUS MEMBROS DA FAMÍLIA, COLEGAS, AMIGOS E CONHECIDOS 58 6.1.2. Magyar fordítás Kérdőív a televízióról és az RTP-ről Kérem, töltse ki a kérdőívet, amellyel nagyban segíti az RTP-ről szóló szakdolgozatom elkészültét. A kérdőív anonim, a szükséges adatok az általános elemzést szolgálják. A lehetséges válaszok közül jelölje meg azt, amely az ön véleményéhez legközelebb áll Tegye válaszát jól láthatóvá! Köszönöm! 1. Hány órát tölt televíziózással hetente? 2. Hány készülék található az ön háztartásában? 1 3. 2 3 vagy több Hol van(nak) ez(ek) a készülék(ek)? Nappali Konyha Hálószoba Máshol: 4. Melyik az ön kedvenc tévécsatornája? Egyet jelöljön meg. SIC TVI RTP Kábeles csatorna Egyéb: 5. Miért ez a kedvenc csatornája? Írja le néhány szóval. 6. Az RTP csatornái közül melyik a kedvence? Egyet jelöljön meg. RTP 1 RTP 2 RTP Açores RTP Madeira RTP Internacional RTP África 59 RTP N RTP Memória 7. Miért ez a kedvenc csatornája? Írja le néhány szóval. 8. Írjon 5 szót, ami az RTP-ről eszébe jut! Személyes adatok 1. Kora: 18 év alatt 19 – 25 26 – 39 40 – 49 50 – 59 60 év felett 2. Neme: Férfi Nő 3. A település, ahol él... falu kisváros nagyobb város Lisszabon KÖSZÖNÖM, HOGY SEGÍTETTE MUNKÁMAT! KÉREM, KÜLDJE VÁLASZÁT AZ [email protected] CÍMRE! TOVÁBBÍTSA CSALÁDTAGJAINAK, KOLLÉGÁINAK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK! 60 6.2. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni azoknak, azoknak a segítőknek és szakembereknek, akik Magyarországon és Portugáliában támogatták a munkámat, hozzásegítettek a lisszaboni és portói stúdiók meglátogatásához, és válaszoltak a kérdéseimre. Ennek legjobb módja, ha név szerint említem meg őket. Luís Filipe Castro Mendes (a Portugál Köztársaság magyarországi nagykövete) Joaquim Pimpão (ICEP Portugál Kereskedelmi Iroda, kereskedelmi főtanácsos, Budapest) Dr. Lopes de Araújo (RTP programigazgató) Lurdes Taborda (RTP archívum, könyvtár) Abel Pontes (RTP audiovizuális archívum) Mário Romão (RTP Lisszabon) Professor António Marques (Universidade Nova de Lisboa) Professor Rui Cádima (Universidade Nova de Lisboa) Filipa Azevedo (Lumiar stúdiók) Fernando de Simas (Lumiar stúdiók) Ricardo Alexandre (RTP Porto) Jacinta de Pinho (RTP Porto, külkapcsolatok) 61 6.3. Az RTP nemzetközi szervezeti tagságai 1. UER – Európai Műsorszóró Szövetség (União Europeia de Radiodifusão) 52 ország 72 nemzeti televízióját kiszolgáló szervezet. Központja Genfben van. Működteti az Eurovíziót és Eurorádiót, hír- és műsorcseréket szervez, támogatja a koprodukciókat, technikai és jogi konzultációt végez. Az RTP 1959-től tagja. 2. OTI – Ibér-Amerikai Televíziók Szervezete (Organização das Televisões Iberoamericanas) Az RTP az 1971-es alapítás óta tagja. 3. PRIX ITÁLIA – Itália Díj A szervezetet 1948-ban hozta létre a RAI olasz csatorna, először csak rádiók, majd 1957-től televíziók számára is, ekkortól tagja az RTP. Az általa rendezett fesztiválon dokumentumműsor, zene, fikciós művek, multimédia és internet kategóriában indul verseny. Támogatja a tagok közötti műsorcserét. 4. URTI – Nemzetközi Rádió- és Televízió Egyetem (Universidade Radiofónica e Televisiva Internacional) A közkinccsé tett programok évente frissített katalógusából tagjai (3 kontinensről 35 ország 45 szervezete) ingyenesen választhatnak 1962-től tagja az RTP. 5. SECEMIE – többnyelvű, többek között szatelliten is fogható információs tévécsatorna. 6. Európai Médiaintézet (The European Institute For the Media) Az Európai Bizottság által alapított médiaszervezet. 7. NATAS – Televízió, Művészetek és Tudományok Nemzetközi Akadémiája (National Academy of Television, Arts and Sciences) 62 A szervezet fiatal televíziósok, gyermek- és ifjúsági műsorok támogatója az UNICEFfel együttműködve; valamint az Emmy-díjak odaítélője. 8. CIRCOM Regional A regionális televíziós csatornával rendelkező médiumok szervezete, amely 38 ország 376 helyi televízióját tömöríti. Az RTP 1973 óta, alapításától fogva tagja. 9. URTNA – Afrikai Állami Rádiók és Televíziók Szövetsége (União das Radiodifusões e Televisões Nacionais de África) Az EBU európai közösségének megfelelő afrikai szervezet. 10. IFTA – Televíziós Archívumok Nemzetköti Szövetsége (Federação Internacional de Arquivos Televisivos) 1977-ben alakult szervezet. 63 6.4. A portugál televízió 40 éve – kronológia 1955 A politika támogatja egy nemzeti televízió létrejöttét. Kormánytagok látogatása a Francia Televíziónál tapasztalatcserére. 1955. december 15. A kormány kezdeményezésére 60 millió escudo alaptőkével megalapítják az RTP S. A.-t (Radiotelevisão Portuguesa – Portugál Rádió és Televízió ). 1956. január 16. április 16. szeptember 4. december 3. Az RTP megkapja a közszolgálati televízió működtetésének egyedüli jogát. Pályázatot írnak ki az első technikai felszerelések beszerzésére. Az első adás a lisszaboni Feira Popular (Vidámpark) pavilonjából. A kísérleti adások új szakasza, a tévé által időszakosan bérelt Lumiar stúdiókból. 1957. február 17-23. II. Erzsébet angol királynő portugáliai látogatásának ideje alatt bejelentik a rendszeres adások megkezdését. március 7. A rendszeres adások sugárzása a Lumiar stúdiókból egy Monsantoban (Lisszabon) időlegesen felállított adó (Központi Tengerészeti Adó) segítségével. március 11. Gil Vicente koltő művével megkezdődik a Teleteatro sorozat. augusztus A televízió első külfoldi riportja, az elnök brazíliai látogatásáról október Az azori-szigeteki Capelinhos vulkán kitörésérol azonnal közvetít november 23. Megkezdik működésüket a lisszaboni és lousã-i adókozpontok december 30. A Vila nova de Gaia-i (Porto) adóközpont elindítása 1958. február 9. március 10. március 31. április 25. 1959. május 17 október 20. Az első élő adás közvetítokocsiból: a Sporting-FC Austria mérkőzés, Lisszabon. A montejuntoi közvetítőállomás megkezdi működését. A szervezet alaptőkéjét 80 millió escudóra emelik. A fóia-i átjátszóállomás beindításával teljessé válik a televízió megalapításának első fázisa. A Cristo Rei emlékmű felavatása Almadában, amelynél az élő közvetítés kiváló próbájának bizonyul. A portói gyártóközpontból megindulnak a rendszeres adások. 1960. december 14. Alaptőkéjét 100 millió escudóra emelik. december 15. Az első előben közvetített esemény, amely nem sportesemény: királyi esküvő Brüsszelből. 1962. július 23. november 1. 1963. május 8. Az RTP élő közvetítésbe kapcsolódik szatelliten egész európával és Észak-Amerikával. A Movirecord vállalat koncessziót szerez az RTP-ben bemutatott reklámok készítésére. Az első portugál élő közvetítés az eurovíziós rendszerbe. 64 1964 március 21. október 6. Videoszalag alapú berendezéseket helyeznek használatba. A televízió először veszt részt az Eurovíziós dalfesztiválon, Koppenhágában. Megkezdi adásait a népszerű Iskolatelevízió (Televisão Escolar e Educativa). 1965. december 1. Működésbe lép az új adóállomás, az alentejoi (Dél- Portugália). 1966. augusztus 6. A Tejo folyón emelt híd felavatása minden eddiginél nagyobb kapacitását veszi igénybe a helyszíni közvetítésnek. A muroi közponi adó felavatása december 1967. május 13. VI. Pál pápa látogatása az RTP eddigi történetének legfontosabb és leglátványosabb élőben közvetített eseménye lesz. 1968. december 25. A kettes csatorna útjára indul. 1969 június július 21. október 1. A televízió történetének egyik leghíresebb és legkedveltebb műsora, a napközben látható szórakoztató Zip-Zip kezdete. Az RTP csatlakozik az EVN-hez, az eurovíziós hírszolgálathoz. A holdraszállás élő közvetítése. Megalakul az RTP oktatóközpontja televíziós szakemberek képzésésére. 1970. október 1. A kettes csatorna programját a portói központi adóból sugározzák. 1971. március 19. Az RTP csatlakozik az Ibér-Amerikai Hírszolgálathoz és alapító tagja az Ibér-Amerikai Televíziós Szervezetnek. A kettes csatorna az ország középső területén is elérhetővé válik a lousã-i adóból. április 19. 1972. április 22. augusztus 6. 1974. április 25. május 25. I. Péter király hamvainak Brazíliába való visszaszállítását közvetíti Rio de Janeiroból szateliten kersztül. Madeirán beindul a rendszeres sugárzás; adótorony felállítása Pico da Silvában és stúdió kialakítása Funchalban. A Fegyveres Erők Mozgalma elfoglalja az RTP stúdióit. A műsorszolgáltatás és sugárzás is a hatalmuk alá kerül. Az RTP szerződését felfüggesztik, a kormány veszi át a médium vezetését az 1974/278-as számú törvényrendelet értelmében. Az első hordozható kamerák beszerzése. 1975. augusztus 10. Az Azori-szigeteken adóközpontok és stúdiók épülnek, megkezdődi ka rendszeres sugárzás. december 2. Az RTP privatizációja, és az RTP EP. Megalakulása. 1976. április 25. Alaptőkéjét ismét megemelik. 65 1977. március 21. Új stúdió felavatása a Lumiarban. Ettől kezdve a híradót innen közvetítik. 1978. január 27. Az Azori-szigetek egyikén újabb képviselet létesül. 1979. február 12. Az alaptőke 480 millió escudóra emelkedik. Megkezdődik a beköltözés az új székházba az Október 5-e sugárúton, Lisszabonban. Az azori-szigeteki képviselet ismét bővül. Az RTP megvásárolja a Lumiar-stúdiókat. A 75-ös számú törvényrendelettel új szabályzás készül. április 9. október 12. november 29. 1980. március 7. július 11. A kontinensen sugárzott adások véglegesen színessé válnak. Szerződés az állammal az RTP-nak nyújtandó gazdasági és pénzügyi támogatásról. 1981. június 27. A portói gyártóközpont saját gyártótervvel kapcsolódik a kettes csatorna programjába. Élőben közvetítette Károly herceg és Lady Diana esküvőjét. 1982 április május 12-15. A São Miguel (Azori-szigetek) központi adója működésbe lép. II. János Pál látogatását négy napon át követi a televízió az összes meglátogatott városon keresztül. Az Azori-szigetek fő adója ezután már csak színesben sugároz. A Radiotelevisão Comercial veszi át az RTP reklámainak készítési jogát. augusztus 10. november 4. 1984. október 21. Először közvetítik élőben a Forma 1 Nagydíjat, Estorilból. A Formula One Constructions Associators az év rendezésének díját adja érte. 1985. március 25-29. II. Erzsébet angol királynő 28 év elteltével ismét Portugáliába látogat. A társaság alaptőkéjét ismét megemelik. 1986. május 5. július 18. október 8. december 5. 1987. április 16. Működésbe lép az adóközpont az új székházban. Az EUROPA TV adásait közvetíti a kettes csatorna november végéig, amely egy páneurópai televíziós rendszer kísérlete. Benne az RTP alapító tag. Felavatják első külföldi képviseletét Brüsszelben. az új adóközpont hivatalos felavatása. Alaptőkéjét 400 millió escudora emelik. A televízió és a Kulturális Államtitkárság együttműködésének hivatalos nyilatkozatban való kifejezése, a portugál film és az RTP tevékenységének segítésére. Harmincadik születésnapját az ország legészakibb pontjától a legdéibbig bemutatott kiállítással ünnepli. 66 1988 február 28. Ebben az évben további öt információs központot hoznak létre szerte az országban, és két adót avatnak fel. A mozambiki kihelyezett stúdió megkezdi működését. “A mozi és a televízió európai éve” – az Európa Tanács és a CEE közös kezdeményezése május 5-9. december 14. Az RTP rendezésében létrejön a portugál nyelvű tévéadók első találkozója (Primeiro Encontro de Estações de TV de Língua Portuguesa), Lisszabon Egyezményt ír alá Lisszabon város Polgármesteri Hivatala, közszolgálati rádió és a televízió, melyben előre vetítik egy közös székház kialakítását egy nyolc hektáros területen. 1989. május 22-26. az RTP részt vesz a portugál nyelvű televíziók második találkozóján (São Paulo és Rio de Janeiro, Brazília). szeptember Moszkvai kirendeltsége alakul. szeptember 18. Szervezeti átalakítás, amellyel az egyes csatornák működését jobban szétválasztja. november 14. AZ RTP létrehozza a bissau-guineai kísérleti televíziót(TVE-GB). 1990. szeptember 7. Új televíziós törvény születik (1990. évi 58. sz.). Az RTP 15 évre megkapja a közszolgálati műsorszolgáltatás jogát, melyet még 15 évre lehet hosszabbítani. Az egyes és kettes csatorna frekvenciáira terjed ki; a koncessziós jog nem ruházható át. október 11-12. A portugál hivatalos nyelvű országok televíziós igazgatóinak első találkozója Lisszabonban október 15. Ezen országok televíziós producerei és rendezői számára versenyt rendez az RTP. október 22. Az új lisszaboni gyártóközpont tervének bemutatása. november 4. Az építési szerződés aláírása. 1991. január 26. február 7. március 12. április 8. május 10-13. Megszűnik a televízióhasználat utáni adózás. Miniszteri rendelet (1991/111) bízza az RTP gondjaira egy, a közönség számára hozzáférhető nemzeti vizuális archívum kialakítását. Angola fővárosában, Luandában képveiselete alakul. Az 1991/138-as számű törvényrendelet létrehozza a rádiós és televíziós jelek szolgáltatására a Teledifusora de Portugal EP-t. A közszolgálati televízió ezzel függésbe kerül; a magántulajdonú csatornák azonos jogokat kapnak a hálózathoz való hozzáférésre. Négy napon át követik a pápát országszerte, második látogatása alkalmával. július Megalakul a São Tomé és Príncipe-i és a washingtoni képviselet. szeptember 9-14. Portugál nyelvű televíziók 3. találkozója, a Zöld-foki Szigeteken. A Portugál nyelvű televíziók szervezetének (OTLP) alapítása. 1992. június 10. Az RTP Internacional megkezdi sugárzását. 67 október 6. 1993. február 5. február 20. március 17. szeptember 9. 1994. július 1. szeptember 7. november 12. december 11. 1995. február 9. március 8. március 13. június 10. július 3. 1996. január 28. április 19. július 10. július 12. december 31. Az első kereskedelmi televízió, a SIC piacra lépése. Egyezmény az RTP Egyesült Államokbéli elérhetőségről: a szatelliten való foghatóságon felül nincs más költsége. A második kereskedelmi adó, a TVI megkezdi sugárzását. Az új közszolgáltatói szerződés aláírása. Az RTPi Macauban (Kína) új földi adót kap. Az RTP Internacional az észak-amerikai kontinensen kódolatlanná válik. Együttműködés az RTP és az RDP között “szolgáltatásaik optimalizálására” Kábelen elérhető az 1-es és 2-es csatorna a szigeteken. Párizs környékén is létrejön a kábeles elérés. A Marconi társaságtól további szatelliteket bérel. Egyezmény az Angolai Televízióval való együttműködésre; technikai segítség nyújtása; engedély az RTPi földi sugárzására Az RTPi már Brazíliában is sugároz. Az RTPi 24 órában sugároz. Stúdiója létesül a Zöld-foki Szigeteken. Az Internacional Ázsiába és a Csendes-óceáni térségbe sugároz. Egyezmény három brazil csatornával szappanoperák kölcsönzésére. Bejelentik az RTP África létrehozását. Hét ország összefog a Portugál Nyelvű Televíziók Közösségének megalakítására. Törekvésük portugál nyelvű műsorok gyártását és terjesztését támogatni a tagországok televíziói között. A közszolgáltatói szerződés kiegészítése. 1997. január 1. március 7. A teletext szolgáltatás útjára indul. Az RTP África adásainak kezdete. 1998. január 7. július 14. Beindul az RTP N. A televíziós törvény módosítása. 2002. szeptember Döntés egy új székház felépítéséről. 2003. augusztus Az építési munkálatok megkezdése. 2004. március 31. október 4. A beköltözés befejezése, a miniszterelnök felavatja az épületet. Az RTP Memória, a legfiatalabb csatorna rendszeres adást indít. 2005. január Az RTP műsorai láthatók a TAP, a nemzeti légitársaság járatain portugál és angol nyelven. A szerződés két évre szól. Soha nem látott részvétellel dolgozói sztrájk. 2005. április 18-21. 68 6.5. Az RTP holding szervezeti felépítése RTP SGPS – a holding adminisztrációja Dokumentációs Központ Információs Központ Marketing- és kereskedelmi Igazgatóság Emberi Erőforrás Igazgatóság Vagyoni, Könyvviteli és Pénzügyi Igazgatóság Igazgatótanácsi Titkárság Adminisztrációs Iroda Információs Fejlesztési és Szervezési Iroda Nemzetközi és Szervezeti Kapcsolatok Irodája Jogi Iroda Multimédiás Iroda Titkárság RTP – közszolgálati televízió Az „A Dois” csatorna RTP Açores RTP Madeira RTP N Nemzetközi Sugárzás Igazgatósága Mérnöki és Technológiai Igazgatóság Információs Igazgatóság Programigazgatóság Antenna Iroda Archívum Iroda 69 RDP – közszolgálati rádió Antena 1 Antena 2 Antena 3 Regionális Igazgatóság: Észak-Portugália Regionális Igazgatóság: Közép-Portugália Regionális Igazgatóság: Dél-Portugália RDP Açores RDP Madeira RDP África RDP Internacional Archívum Információs Igazgatóság Jogi Iroda RTP Meios de Produção – a gyártás technikai követelményeinek biztosítása 70 6.6. Grafikonok A portugál háztartások információs és kommunikációs eszközökkel való felszereltsége százalékban Megnevezés Rádió Fekete-fehér televízió Színes televízió Kábeltv Parabolaantenna Tv antennával Videófelvevő Vezetékes telefon Mobiltelefon Számítógép 1987 72 83 33 - 1989/90 81 49 48 16 41 - 1995 90 96 8 41 72 - 2000 85 98 19 11 50 76 - 2004 99,4 37,2 11,7 72 75,1 79 41,3 Jelmagyarázat: "-" – nincs adat Forrás: Instituto Nacional de Estatística Komfortfokozat-mérés (1987). Családi jövedelem-kutatás (1989/90, 1995 és 2000). http://www.ine.pt/prodserv/quadros/403/253/007/pdf/CondicoesdeVida.pdf Háztartások információs és kommunikációs eszközökkel való felszereltsége (2004) http://www.ine.pt/prodserv/destaque/2004/d041217/d041217.pdf Letöltés: 2005. április 11.; Kivonatok 71 A portugál diaszpóra A külföldön élő portugál lakosság száma és aránya a különböző földrészeken Európa Amerika Afrika Ázsia Óceánia (fő) (%) 1 367 755 2 639 660 540 625 35 071 55 459 29,49% 56,91% 11,65% 0,76% 1,20% A portugál diaszpóra 1,20% 0,76% 11,65% 29,49% 56,91% Európa Amerika Afrika Ázsia Forrás: Ministério dos Negócios Estrangeiros (Külügyminisztérium) 1995-1996 72 Az RTP 2 sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1970 és 2003 között 2003 2001 2000 1995 1990 1985 1980 1975 1970 0% 20% 40% 60% 80% Információ Sport Dokumentum Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Szórakoztató és zenei Oktató Reklám Egyéb 100% Az RTP Madeira sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1975 és 2003 között 2003 2001 1995 1993 1990 1985 1980 1975 0% 20% 40% 60% 80% Információ Sport Dokumentum Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Szórakoztató és zenei Oktató Reklám Egyéb 100% 73 Az RTP Acores sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1980 és 2003 között 2003 2001 1995 1993 1990 1985 1980 0% 20% 40% 60% 80% Információ Sport Dokumentum Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Szórakoztató és zenei Oktató Reklám Egyéb 100% Az RTP África sugárzott műsorainak százalékos megoszlása a műsorok típusa szerint 1998 és 2003 között 2003 2002 2001 1999 1998 0% 20% 40% 60% 80% Információ Sport Kulturális Dokumentum Fikció (film, színház, sorozat) Gyermek- és ifjúsági Zenei Szórakoztató Egyéb 100%
Documentos relacionados
AFONSO CRUZ Born in 1971 in Figueira da Foz, years later he
Lisbon magazine and the Best Novel of 2012 by the readers of the reference
newspaper Público. He’s also an illustrator, an animated film director and member of
the band The Soaked Lamb.
Kokoschka’s...
CIJENE KRSTARENJA PO KABINI (bruto) + TAKSE PO PUTNIKU (neto)
